"Most térjünk át a napon történő meditációra a köldökcsakrában. Azonnal lélegezzünk be a jobb orrlyukon keresztül, 15 másodperc alatt. Emeljük fel a mellkasunkat, nyeljünk egyet, vegyük fel a torokzárat és tegyük az állunkat a mellkasra. Tartsuk vissza a légzésünket belül 15 másodpercig. Emeljük meg a fejünket, lazítsuk el a nyakunkat, és lélegezzünk ki a bal orrnyíláson keresztül 15 másodperc alatt. Ez egy kör.
Azonnal
kezdjük el a második kört és így gyakoroljunk napi 20 percen
keresztül. Természetesen mélyebbre tudunk menni, ha napi 30 percen
keresztül gyakorolunk, de a gyakorlásnak bele kell férnie az
életünkbe. Máskülönben teljesen fel fogunk hagyni vele. Ahogy a
számolás hosszabbá válik, csökkenteni kell a körök számát;
máskülönben a gyakorlás egyre hosszabbá fog válni, hacsak nem
ezt akarjuk.
Ha
könnyűnek találjuk a 15:15:15 számolást, akkor másnap váltsunk
a 16.16:16-ra. Ne felejtsük el gyakorolni a kapálabhátit
a nádí
sódhana
gyakorlás előtt, és ideális esetben az ászana-gyakorlást
végezzük el a kapálabháti
előtt. A kapálabháti
képessé fog tenni arra, hogy erőfeszítés nélkül növeljük a
számolás hosszát. Amikor azt találjuk, hogy az adott számolás
túl könnyű – amit gyakran az alapján tudunk megállapítani,
hogy a gyakorlás nem köt le eléggé – akkor a következő napon
hozzátehetünk egy másodpercet. De ne legyünk nagyon ambiciózusak.
Ha
a légzésciklusunk hossza már egy perc fölé emelkedett, akkor
továbbléphetünk a következő arányra. Például, ha a számolás
20:20:20 volt, akkor áttérhetünk a következő viszama
vrittire
(1:1:2 arányú számolásra). Csökkentsük a felére a számolást,
így 10:10:10-re jutunk. A kilégzést növeljük a duplájára, azaz
10:10:20 lesz az arány. Ezt megint nagyon könnyűnek találhatjuk,
és a következő napon hosszabbíthatjuk, megtartva az 1:1:2 arányt,
11:11:22-re. Több héten vagy hónapon keresztül folyamatosan
adjunk hozzá, amíg el nem jutunk a 16:16:32 arányig.
Amikor
ez az arány kényelmes, csökkentsük le a felére (8:8:16) és
hosszabbítsuk meg a kumbhakát
az 1:2:2 arányra. A számolás most 8:16:16 lesz. Ismét, ha nagyon
könnyűnek találjuk, akkor másnap növelhetjük, megtartva az
1:2:2 arányt, 9:18:18-ra. Folyamatosan adjunk hozzá, ha kell, több
hónapon keresztül, amíg el nem érjük a 12:24:24 arányt.
Ne
feledjük, hogy a fejlődésünk számos tényezőtől függ, például
az étkezésünktől, az alvásmennyiségünktől, a munka és
pihenés arányától, az ászana-
és krijá-gyakorlás
minőségétől, a családi és társadalmi életünktől, a ránk
nehezedő stressz mennyiségétől, de a legfontosabb tényező az
odaadásunk Isten iránt. Tartsuk magunk előtt Isten képét a
pránájáma
közben, és kontempláljuk azt a kumbhaka
közben. Emlékezzünk arra, hogy a prána
a felfogható Brahman (pratjaksa
brahman).
A prána
nem más, mint az immanens Isten. A pránájáma
gyakorlása az ima egyik formája, ezért odaadással kell végezni.
Ez a bennünk rejlő isteni erő uralásának formája, és ha közben
emlékezünk istenre, akkor eredményesebb lesz és hamarabb elvezet
a sikerhez."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése