A hatalom bűvöletében

Én az az ember vagyok, aki soha életében nem dolgozott nyolcórás munkahelyen. Azt szoktam mondani, hogy nem vagyok egy corporate arc. Orsi azonban belekóstolt a multicéges életbe, amikor egy banknál dolgozott. Ennek köszönhetően azonban múlt héten meghívtak minket mint kiállítókat a bank dolgozóinak rendezett egészségnapra. Vittük az atmás jógafelszereléseket meg a szolgáltatásainkat, illetve előadást is tartottunk. Orsi a kismamák és anyukák egészségmegőrzéséről, én pedig az ülőmunka káros hatásairól, illetve természetesen a jóga áldásos hatásairól az irodai dolgozók számára. A második előadásom a funkcionális táplálkozásról szólt. Lehet, hogy majd röviden összefoglalom az elmondottakat a következő napokban.

Visszatérve a multi-életre, külön be kellett szereznem egy inget, hogy meglegyen a business-casual kinézetem az előadásra. A bank dolgozói gárdája (több ezren dolgoznak ebben a hatalmas irodaházban) viszonylag fiatal átlagéletkorú, így még bármi lehet belőlük. Remélem legalábbis, hogy nem onnan fognak nyugdíjba menni. Az épületben nulla természetes fény van, levegő alig kering, és kis kutyaólszerű dobozok a "munkahelyek", egy teremben több tucat ember ül és két monitort bámul egész nap, amiken különböző számsorok futnak. 

Legalábbis számomra ez nem az örömteli, kreatív munkahely megtestesülése. Sok ember azonban úgy van vele, hogy inkább választ egy frusztráló munkahelyet és alkalmazottként másoknak termeli a profitot (ez esetben az USA-nak és Angliának), mert ez biztonsággal kecsegtet. Amikor beleilleszkedsz egy hatalmi struktúrába, akkor a kreativitásod azon nyomban meg is van gyilkolva. Neked csak azt kell csinálnod, amit mondanak, ahogy mondják, és ha nem az elvárásoknak megfelelően cselekszel, akkor nem fognak előléptetni, vagy esetleg ki is rúgnak. 

Az ilyen hatalmi rendszerek, bár biztonságot sugallnak, igazából félelemben tartják az embereket, és korlátok közé szorítják őket. Természetesen nem mindenki képes lépni egyet és belekezdeni egy saját vállalkozásba vagy szabadúszóként élni az életét, de a hatalmi választásainkat az élet minden területén megtesszük. Nem csak a munkahelyünkön, de a kapcsolatainkban is hajlamosak lehetünk arra, hogy alárendeljük magunkat a másiknak vagy megalkuvóvá váljunk. A hatalom ugyanis önmagában nem létezik, csak a kapcsolatokban, viszonyokban nyilvánul meg, és az, hogy miként élünk meg egy hatalmi, alá-fölérendeltségi viszonyt, elsősorban a tudati érettségünk függvénye.

Minél inkább sikerül felszabadítani az elménket a félelmeink és a kényszerítő körülmények hatása alól, annál inkább képessé válunk arra, hogy felhatalmazzuk önmagunkat, és visszaszerezzük a függetlenségünket. Az az élőlény, aki felismeri spirituális természetét és a Legfelsőbb Lény hatalmát, függetlenné válik az anyagi hatalomtól, és az anyagi struktúrák kontrollja megszűnik felette. Az ilyen emberek a legveszélyesebbek a politikai hatalom szemszögéből, mert nem lehet őket irányítani, megfélemlíteni. Az anyagi és a spirituális hatalom ambivalens természetére majd egy következő bejegyzésben fogunk rátérni.