"A teljes jóga-belégzés
A
púraka a teljes jóga-belégzést jelenti. Ez természetesen
csak akkor lehetséges, ha a belégzést teljes jóga-kilégzés
előzi meg. Ha a kilégzés után egy-két liter állott levegő
marad a tüdőben, a következő belégzés sohasem lehet teljes.
Ezárt mondja sok tradicionális pránájáma-oktató, hogy
minden pránájáma-technikát teljes kilégzéssel kell
kezdeni.
Végezzünk
el itt egy kísérletet! A teljes kilégzés után lazítsuk el a
hasfalat! Engedjünk el belőle minden izomfeszültséget. Most pedig
lélegezzünk be. Ha a hasfal teljesen el van lazítva, akkor a
következőket fogjuk tapasztalni: (a) a hasunk kiboltosodik, mint
egy nagy dinnye, és (b) bármennyire is próbáljuk, nem tudunk
levegőt szívni a bordakosárba. Amikor pedig kilélegzünk, azt is
észre fogjuk venni, hogy a hasi belégzés térfogata meglepően
kicsi. Csak akkor tudunk nagy mennyiségű levegőt beszívni a
tüdőbe, ha teljesen kitágítjuk a mellkast. A hasüregben
található szervek és folyadékok miatt a hasi belégzéssel nem
tudunk nagy légzéstérfogatot biztosítani. Most a következő
belégzést azzal az elhatározással végezzük, hogy a lehető
legtöbb levegőt be akarjuk szívni. Közben helyezzük az ujjainkat
az alhasunkra és nézzük meg, hogy mi történik. A viszonylag
merev mellkas teljes felfújására tett kísérlet közben az alhas
automatikusan megfeszül. Miután a mellkas teljesen megtelt
levegővel, a következő kilégzésnél észlelhetjük, hogy milyen
nagy mennyiségű levegőt szívtunk be.
A
kísérlet végkövetkeztetése az, hogy a kontrollált és
megfeszített alhas a teljes jóga-belégzés motorja. Ahogy fent is
kijelentettük, ezt a mechanizmust „belégzési uddíjána
bandhának” nevezem, hogy elkülönítsem az uddíjána
bandha többi formájától, és ezt a formát lehet használni
mozdulatok, például a vinyásza-gyakorlás közben is.
Világosan el kell különítenünk magunkban az uddíjána bandha
különböző formáit, melyeket a teljes jóga-légzésciklusban a
belégzés és kilégzés során használunk. A kilégzés közben a
teljes hasfalat használjuk arra, hogy a hasüreg tartalmát a
gerincnek nyomjuk, ami segíteni fog a levegő kiürítésében a
tüdőből. A belégzésnél azonban ez máshogy alakul: itt csak a
haránt hasizom alsó részét használjuk, hogy a rekeszizom
szabadon le tudjon ereszkedni, és helyet tudjon teremteni a beáramló
levegőnek."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése