Negyedik alkalommal rendeztük meg a tavaszi Ashtanga elvonulást, idén is több, mint harminc résztvevővel Szetbékállán, a Káli-medence szívében. Mi mér péntek este lementünk a Sárvári vendégházba, és mivel nem volt Internet, és az eső is esett, jó korán nyugovóra tudtunk térni és kialudni magunkat, ami nagy szó, mert Budapesten sohasem sikerül.
Szombat reggel még egy kicsit esett az eső, de mire a csapat megérkezett, már elállt. Miután mindenkit elszállásoltunk, 11 körül megejtettük az elős Ashtanga órát a falu kultúrházában. A kultúrház szép tiszta, bár annyira azért nem volt meleg, hogy meg is izzadtunk volna. Szentbékkálla egy 200 fős falucska, de nagyon szép az egész környezet. Jóga után ebédeltünk, idén Laca főzött a feleségével, mindenki nagy elégedettségére.
Ebéd után kisétáltunk a falu határában lévő Kőtengerre. Ezek a nagy, furcsa alakú kövek a sok millió évvel ezelőtt kiszáradt Pannon-tengerből maradtak vissza. Van köztük egy nagy ingókő is, amire felmásztunk, és ingattuk jobbra-balra, de nem esett le. Mellette pedig egy sárkányfejre emlékeztető kő, amin csináltam egy kézenállást. A rövid körtúra után visszatértünk a kultúrházba egy kis pránájámára és esti jógázásra. Délután Nagy Angi tartott egy csípőnyitó órát. Végül vacsorával zárult az első nap. Ez után újabb kilencórás alvás következett, és készülődés a második napra.
A csoportkép készítésében már van rutinom, mindig az első jógaórán kell megcsinálni, mert akkor vannak ott a legtöbben. Vasárnap reggelre már elmaradozott egy-két ember, de így is lelkesen nyomtuk le az első sorozatot, volt, aki itt az elvonuláson ismerkedett meg az Ashtangával. A reggeli gyakorlás után reggeli következett, majd nekiindultunk túrázni. Folytatás a holnapi blogban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése