Lezajlott
a hétvégi workshop Jani Jaatinennel, vagyis Gokulacandrával, a
finn származású, Malaysiában élő jógaoktatóval. Sok külföldi
vendégoktatót hívtam már meg az Atmába, de az utóbbi időben
elbizonytalanodtam, mert nem igazán teltek meg a workshopok. Janit
azonban olyan kivételes oktatónak tartottam, aki miatt vállaltam a
rizikót, hogy esetleg nem sokan harapnak a workshopjára. Ez sajnos
be is igazolódott, összesen nyolcan voltunk rajta, vagyis pénzben
nem igazán érte meg neki idejönni Magyarországra. Akik azonban
ott voltak, bizonyára nem bánták meg, hogy rászánták az időt
és a pénzt a részvételre.
A
következő napokban sok mindent le fogok írni abból, ami a
workshopon elhangzott, egyelőre nézzünk egy kis bemutatkozást
róla. Jani Malaysiában él a feleségével, Jacyval és két
kislányával, Navinával és Priyával. Mind a négyen itt voltak
Budapesten, és megismerkedtek Lolával meg Orsival is. Nagyon kedves
emberek, és Jani annak ellenére, amilyen valószínűtlenül nehéz
pózokat szokott posztolni a Facebookon és az Instagramon, valamint
kiterjedt tapasztalata és jóga-műveltsége ellenére egy nagyon
alázatos és egyszerű, nyíltszívű ember.
Előre
is jeleztem ezt a dolgot egy blogban, hogy senkit ne zavarjon meg az,
amit ászanák terén csinál és posztol. Ennek ellenére sokan
megriadtak és azt hitték, hogy csak ülni fognak a workshopon, amíg
Jani bemutatózik és megszégyeníti őket hajlékonyságával.
Erről szó sem volt, java részt alapszintű pózokból indultunk,
és utána tértünk rá csak egy kicsit a haladó változatokra, de
minden résztvevő számára követhető és hasznos volt a dolog.
Kiderült,
hogy Jani átlagos hajlékonyságú ember volt, mielőtt tíz éve
jógázni kezdett, sportként csak birkózással és gördeszkával
foglalkozott. Azóta jógázik, minimum két órát gyakorol minden
nap, és ezáltal érte el ezt az elképesztő hajlékonyságot. A
belefektetett melót sajnos nem lehet elkerülni, viszont, amint
látjuk, sokkal többet hoz, mint a genetika. Azt is elmondta, hogy
egyik tanárától, Sheshadritól mind a hat Ashtanga-sorozatot
megtanulta, és minden nap gyakorolja őket, valamint még egyéb
gyakorlatokat is végez. Soha nem sérült meg gyakorlás közben,
mert mindig vigyázott a fokozatosságra, és hogy ne erőltessen
semmit, hanem a teste jelzései alapján, fokozatosan haladjon. Ezt
ajánlotta nekünk is, és azt mondta, hogy így messzebbre tudott
jutni, mintha erőltette és siettette volna a dolgokat.
Én
elsődlegesen az alázatosságát, ha tetszik, egómentességét
emelném ki, mert szerintem ez kellene, hogy legyen a helyes
mentalitással végzett gyakorlás eredménye, és nem az, hogy
okoskodó guruvá válunk, aki azt sugallja, hogy csak ő tudja a
tutit, tőle kell tanulni mindenképpen. A szerénysége is
figyelemre méltó: elfogadta, hogy csak ennyien voltak rá
kíváncsiak ez alkalommal, és nem frusztrálódott azon, hogy nem
keres elég pénzt. A szantósa (elégedettség) szintén egy olyan
tulajdonság, ami meg kéne, hogy jelenjen az emberben, ha megfelelő
mentalitással gyakorolja a jógát. Néhány videót készítettem
róla, fel is töltöttem őket az Instagramra, ott megnézhetitek.
Ma
este még tart két jógaórát az Atma Centerben, aki teheti,
látogasson el rájuk, és s
ismerje
meg Janit. Reméljük, legközelebb is ellátogat hozzánk, és abban
még inkább reménykedem, hogy többen fognak részt venni a
következő workshopján. Sajnos a magyarok valahogy sznobok a jóga
terén, és sokkal inkább a hírnév alapján ítélnek meg valakit,
mint a belső értékek alapján. Ha valaki nem világhíres Pattabhi
Jois-tanítvány, akkor már el sem jönnek a workshopjára, pedig
sok mindent lehetett tanulni ebben a három napban is, de erről majd
a következő blogbejegyzésekben olvashattok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése