"Naulí, 1. szint
A
gyakorlatot üres gyomorral kell végezni, miután kiürítettük a
beleinket. A kora reggel ideális – az ászana- és
pránájáma-gyakorlást megelőzően. Bár a haladó nauliít
a Kundaliní felemeléséhez később kell végezni padmászanában
vagy hasonló meditációs pózban. a legkönnyebben álló
helyzetben tudjuk megtanulni. helyezzük a lábainkat csípőszéles
terpeszbe, a kezeinket pedig támasszuk a combjainkra a térdek
fölött. Most dőljünk előre és nézzünk a hasunkra. Sokat
segít, ha nem takarja ruha a hasunkat, és így látjuk és értjük
a mozgások hatását.
Lélegezzünk
ki teljesen, és a kilégzés végén a hasfal behúzásával nyomjuk
ki a maradék levegőt is a tüdőnkből. Most feszítsük meg és
zárjuk el a torkunkat, majd teljesen lazítsuk el a hasizmainkat. A
torkunkat erősen elszorítva hajtsunk végre egy látszólagos
belégzést. Ez azt jelenti, hogy úgy teszünk, mintha
belélegeznénk, de nem tudunk, mivel a torkunk meg van feszítve.
Ilyenkor a bordaközti izmok által valamelyest kiterjed a
bordakosár. Ezen felül emeljük a bordakosarat a fejünk irányába.
Ezeknek a kombinált akcióknak köszönhetően a tüdőben lévő
vákuum fölfelé, a kulcscsontok irányába fogja szívni a tüdőt.
Ezáltal a rekeszizom megemelkedik és megnyúlik (ami önmagában is
nagyon fontos és kedvező a rekeszizom számára), ami által a
hasüreg szervei is felfelé szívódnak a mellüregbe, ez pedig
megváltoztatja a hasi szervekre nehezedő nyomás mértékét. Ebből
megérhetjük, hogy átlagos egészséggel (és nem gyenge
egészséggel), kell rendelkeznünk, különösen a hasi szerveket
illetően ahhoz, hogy ezt az intenzív gyakorlatot végre tudjuk
hajtani.
Most
elérkeztünk a külső (báhja) kumbhakához a teljes
uddíjána bandhával, amit báhja uddíjánának is
neveznek. Ha ez az első találkozásunk a báhja kumbhakával
vagy egyáltalán a kumbhakával, akkor ne tartsuk tovább,
mint tíz másodpercig, hogy hozzászokjunk a naulí 1. szint
részéhez, mielőtt továbbmegyünk. Ha már gyakoroltuk a külső
légzésvisszatartást (a báhja kumbhakát) és a külső
uddíjánát (báhja uddíjána), akkor azt fogjuk
látni, hogy a naulí gyakorlásával még jobban fogjuk tudni
végezni őket.
Ha
már hozzászoktunk a külső kumbhakához, és kényelmesen
tudjuk végezni, akkor hirtelen lazítsuk el a bordaközti izmokat, a
széles hátizmot és a trapézizom alsó részét, és engedjük el
a tüdő felfelé szívását. Ekkor a rekeszizom hirtelen le fog
ereszkedni és a hasi szervek visszatérnek eredeti helyzetükbe. Ezt
az akciót a hasizmok megfeszítése nélkül kell végrehajtani,
csupán a mellkasban és a tüdőben létrehozva és elengedve a
szívó hatást. Amikor a hasi szervek visszatértek eredeti
helyzetükbe, akkor elvégeztük a naulí 1. szintjének egy
ciklusát. Egy légzésvisszatartás időtartama alatt akár tízszer
is megismételhetjük gyors egymásutánban ezt a ciklust, ami által
a hasfalunkban egy csapkodó, függőleges hullámmozgás jön létre.
Ezzel elvégeztünk egy kört a naulí 1. szintjének
hullámmozgásából. Lazítsuk el a torkunkat, lélegezzünk be
finoman és egyenesedjünk fel. Ha nehéznek találjuk a belégzést
a tüdőben lévő negatív nyomás közben, akkor erőteljesen
fújjuk ki a maradék kis levegőt a tüdőnkből, és csak utána
lélegezzünk be lágyan. A következő néhány napban finoman
növelhetjük a körök számát egyről háromra, közben néhány
levegőt véve és felegyenesedve, ha szükséges. A körönkénti
hullámok számát is fokozatosan növelhetjük 10-ről 15-re, majd
20-ra, akár 60-ig is felmehetünk. A folyamat közben figyeljünk
oda, hogy nem áldozzuk fel a hullámok mélységét a frekvencia
növelése miatt. Biztosítsuk, hogy minden egyes hullámmozgás
erőteljes, máskülönben a gyakorlat hatása elveszik."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése