Mire jó a hajdina?

Gyerekkorom óra ambivalens a viszonyom a hajdina iránt, illetve őszintén szólva mindig is utáltam, nem tetszett az íze. Pedig az oroszoknál nem kérdezik meg, hogy szereted-e, eléd teszik. Vagy megeszed, vagy nincs más. Nem véletlenül akkorák az oroszok, és olyan erősek, a hajdina sokkal többet tud ám, mint a búza vagy a rizs. Krisnás koromban szerencsére csak kéthetente kellett hajdinát enni, amikor ekadasi böjtnap volt, és nem lehetett gabonát enni. Éppen hogy csak az utóbbi időben kezdtem megkedvelni, a nyers hajdinából nagyon fini pudingot lehet készíteni, illetve a hajdinafasírt is remek étel. Nade lássuk akkor a gyógyhatásait!

A hajdina, Fagopyrum esculentum, más néven pohánka, tatárka a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozik, a hétköznapi életben mégis a gabonafélékhez sorolják, mert lisztes szilikát tartalmú magját a búzához hasonlóan fogyasztják. Magjainak színe fekete vagy barnás. Az íze is kellemes, de lássuk a gyógyhatásait!

A hajdina jellemző tápanyaga, a többi gabonaféléhez hasonlóan, a szénhidrát, amely 56 -77 %-ban keményítő, 17-20 %-ban élelmi rost, ennek 12-17 %-a cellulóz, valamint hemicellulózt és lignint is tartalmaz. Vitamintartalmát tekintve elmondható, hogy a hajdina igen értékes vitaminforrás, mivel a B-vitamincsoport majdnem minden tagját tartalmazza. Tokoferol (E-vitamin), riboflavin (B2-vitamin) és tiamintartalma (B1-vitamin) jelentős. Ezen tápanyagokon kívül kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat is tartalmaz. Ilyenek pl. egyes antioxidáns hatású flavonoidok és a rutin (P-vitamin vagy antipermeabilitási faktor), amely kiváló gyógyszere a kapilláris vérzéseknek és a sugárterápia okozta egészségkárosodásoknak.

Magas rutintartalma miatt őseink a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére gyógynövényként használták. Rutin hatóanyagának köszönhetően erősíti a kötőszöveteket és az érrendszert - az erek kötőszövetes állományát - azáltal, hogy részt vesz a sejtfal regenerálódási folyamataiban. A rutin fő felhasználási területe a vénás betegségek kezelése.

Kiemelkedően magas élelmirost-tartalma miatt, a bélperisztaltika növelésén és a tranzitidő lerövidítésén keresztül, jól alkalmazható a népbetegségnek tekinthető székrekedés (obstipatio) étrendi kezelésében és egyes daganatos megbetegedések (pl. vastag- és végbéldaganat) megelőzésében.

A hajdina alkalmazható a Candida albicans fertőzés étrendi kezelésében is, mivel itt az étlapon nem szerepelhetnek fehér lisztből készült kenyerek, pékáruk, kelt tészták. Ezek kiváltására a teljes kiőrlésű lisztből előállított készítmények mellé a hajdinából készült termékek is felsorakozhatnak. A kórképben megnőtt B-vitamin- és nyomelemszükséglet fedezésére is jól felhasználható a hajdina.

A krónikus májbetegségekben a máj elzsírosodási folyamatának megelőzésében a kéntartalmú aminosavak (pl. metionin) fogyasztása jótékony hatású. Magas metionintartalma a hajdinát alkalmassá teszi a gyógyétrendbe történő beépítésre.

További jótékony hatásai:

• Magas rost-, többféle esszenciális aminosav- (metionin, lizin, arginin), telítetlen zsírsav-, valamint vitamintartalma (B1, B2, E, P /rutin/) miatt a magyar lakosság számára különösen kedvező hatású. 
• A hajdinában található a legtöbb magnézium, kalcium, aminosav és kiemelkedő a fehérje tartalma is.
• Vasban, rézben és cinkben gazdag tápanyag.
• Alacsony nátrium tartalmú, fogyasztásával korlátozódik a túlzott nátriumbevitel, így ajánlható magas vérnyomás kezelésére. 
• Rutintartalma erősíti a kötőszövetet és az érfalakat, vénás betegségeknél kiegészítő kezelésként fogyasztható. 
• Magas rosttartalma növeli a bélperisztaltikát, gyorsítja az anyagcserét, csökkenti a gyomor ürülési sebességét, éhség érzetet, és a tápanyagok felszívódását. Fogyasztásával megelőzhető a székrekedés, - a vastagbél, végbél daganatos elváltozások kialakulásának esélyét csökkenti, 
• Csökkenthető a koleszterin és a zsírsav szint szervezetben, 
• A hajdina rosttartalma kiemelkedően magas a búzához hasonlítva, így fogyasztása jól beilleszthető a fogyókúrázók energiaszegény diétájába is.
• Nagyon alacsony a vékonybél nyálkahártyáját irritáló prolamin koncentrációja, így alkalmazható lisztérzékeny betegek diétájában, az egyéni tűrőképesség figyelembevételével. Alacsony glikémiás indexű élelmiszer, így cukorbetegek étrendjébe jól beilleszthető.
• A rutinsav hatóanyaga javulást eredményez a depressziós esetekben, egyben nyugtató és serkentő hatást is kifejt.
• Fogyasztása jótékonyan hat az érrendszeri megbetegedéseknél, a magas vérnyomásban szenvedőknél és a cukorbetegeknél. 

Beltartalmi értékei kilogrammonként:

fehérje: 130g
keményítő: 649g
zsír: 30g
szerves só: 35g
rostanyag: 26g

Fontos: lisztérzékenyek és cukorbetegek is fogyaszthatják egyéni tűrőképességük figyelembevételével.

A hajdina felhasználása
A hajdinából régebbi korokban leggyakrabban kását főztek. A legtöbben napjainkban is csak ebben a formában ismerik, pedig a hajdina ennél lényegesen sokoldalúbb. A növény magját fogyasztják nyersen, pörkölve, egészben és liszt formában. Lisztje azonban nem áll össze, ezért csak daraként, kásaként vagy lepény formájában készítik el. Konyhai felhasználás: Egész magjából hajdina lepényt csinálhatunk. Lisztjét felhasználják sütemények, palacsinta készítésénél, de főzhető belőle hajdina leves is, a darából pedig hajdinakása készíthető. Ha a hajdinát mintegy negyedóráig vízben áztatjuk, lerövidíthető a főzési ideje. Oroszországban, Ausztriában és Németországban a hántolt hajdinát köretként fogyasztják.