"Izzadás, a kumbhakák hossza és az agni megtisztulása
A
Hatha-jóga
Pradípiká
és sok más szöveg a gyakorlás három szintjéről beszél:
kanistha
(kezdő), madhjama
(középső) és uttama
(haladó), amit gyakran a következő kumbhaka-időtartamokkal
azonosítanak: 48 másodperc, 64 másodperc és 80 másodperc. Ne
feledjük, hogy a „kezdő”
szint ebben az esetben a komoly, elkötelezett, spirituális
gyakorlás szempontjából értendő, amely a jógi teljes
átalakulását célozza meg. Az ilyen gyakorlás 48 másodperces
kumbhakával
kezdődik, de abszolút értelemben véve ez már komoly gyakorlás,
és senkinek sem szabad belefognia, aki nincs megfelelően
előkészítve és kiképezve rá. A kanistha,
madhjama
és uttama
szintek sorrendben izzadást, a prána
remegését, majd a prána
szilárdságát eredményezik (Hatha-jóga
Pradípiká
2.12). Ez a végső szint a magasabb ágak (antarangák)
előfeltétele, de az első szintet kísérő izzadást
elengedhetetlennek tartják a nádík
és az elme megtisztulásához. Ez a „tapasz”
szó valódi értelme, mivel a szó a „tap”
(főzni) tőből származik.
Emlékezzünk
itt vissza Szundaradéva kijelentésére, hogy a tiszta, el nem
fojtott pitta
(metabolikus tűz) szítja fel a bölcsesség tüzét, elhárítja az
akadályokat (a dósákat),
és a Kundaliní felébresztését eredményezi (Hatha
Tatva Kaumudí
37.55). A pitta
azonban rendes körülmények között nagyon ritkán kerül ebbe a
tiszta, zavartalan állapotba, és inkább dósaként
(hibaként) működik. A pitta
akkor tér vissza a tiszta, zavartalan állapotába (a szattva
fizikai megnyilvánulásává válva), amikor lassan felerősítjük
a kumbhaka
tüzét, miközben megtartjuk a testünk tisztaságát a mitáhára
(mérsékelt evés) és az elme tisztasága által, amit az Isten
előtti meghódolás (Ísvara
pranidhána)
által érhetünk el. E két lényegi támogatás nélkül jobb, ha
nem visszük el a
kumbhakánkat
a kanistha
szintig (vagyis 48 másodpercig), mivel a pitta
zavart marad, és akadályozni fog."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése