"Második év
Gyakorlat:
A: középhaladó ászanák
B.
Szúrja-namaszkára A, B
Pásászana 14
Krouncsászana 22
Salabhászana 9
Bhékászana 9
Dhanurászana 9
Pársva
Dhanurászana 13
Ustrászana 15
Laghu
Vadzsrászana 15
Kapotászana 15
Szúpta
Vadzsrászana 16
Bakászana
(A, B) 13
Bharadvádzsászana 20
Ardha-matszjéndrászana 20
Ékapáda
Sírsászana 22
Dvipada
Sírsászana 14
Jóganidrászana 13
Tittibhászana
(A, B) 16
Pincsha
Majúrászana 13
Majúrászana 9
Nakrászana 9
Kárandavászana 15
Szúpta
Úrdhva Páda Vadzsrászana 24
Úrdhva
Dhanurászana 15
Ékapáda
szarvángászana 16
Niralamba
szarvángászana (A, B, C) 13
Parighászana 22
Gómukhászana 22
Vátájanászana 20
Megjegyzés:
A második sorozat végén egy kicsit más a sorrend, mint ahogy
manapság gyakoroljuk, illetve van benne néhány olyan ászana,
amelyek mostanában már nem szerepelnek a második sorozatban.
Befejező
ászanák
Szálamba
Szarvángászana 13
Halászana 13
Karnapídászana 13
Úrdhva-padmászana 14
Pindászana 15
Matszjászana 14
Uttánapádászana 13
Sírsászana
(A, B, C, D, E, F, G) 13
Baddha-padmászana 16
Padmászana 14
Megjegyzés:
Nem tudom, hogy pontosan mit takar a nyolcféle sírsászana,
hacsak nem azokat a változatokat, amelyeket a második sorozat végén
szoktunk gyakorolni. Itt azonban a befejező sorozatban szerepelnek,
így valószínűleg nagyobb hangsúly volt szánva a
fejenállásoknak, mint amennyit manapság foglalkozunk velük.
B.
Pránájáma
- Récsaka kumbhaka
- Púraka kumbhaka
- Púraka récsaka kumbhaka
- Szamavritti
- Viszama Vritti
Ezeket
a pránájáma-gyakorlatokat már ismertettem Grimmly egy
másik posztja alapján. Úgy látszik, hogy Pattabhi Jois egy évet
szánt egy sorozat elsajátítására, és a második évtől,
illetve a második sorozattól kezdve párhuzamosan a
pránájáma-gyakorlatokat is előírta napi szinten.
Elmélet:
Szarala Szamszkrita Síksaka 4., 5. és 6. rész
Hatha-jóga
Pradípiká
Megjegyzés:
Az elméleti részben itt a szanszkrit nyelvtan mellett már
Szvátmáráma műve is megjelenik, ami az egyik legalapvetőbb
jóga-írás. Manju Jois is a Hatha-jóga Pradípiká
tanulmányozását szokta javasolni az Ashtanga-gyakorlóknak.
Érdekes módon, az Ashtanga Sillabuszban egy szó sem esik a
Jóga-koruntáról, elképzelhető, hogy ez a legenda még nem
„kanonizálódott” 1974-ben, csak később jelent meg, az
Ashtanga ősiségét és hitelességét alátámasztandó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése