A szilva, a rózsafélék családjába tartozik. A szilván kívül a Prunus nemzetségbe tartoznak még az olyan csonthéjas gyümölcsök, mint az őszibarack, a nektarin, a mandula és a ringló. Az egész bolygón több fajtája létezik, attól függően, hogy melyik országból származik, színük, méretük és jellegük alapján különböztethetjük meg. A szilvafa általában májustól szeptemberig ontja termését, a viszonylag egyforma nagyságú gyümölcsöket. Minden szilva közepes paradicsom nagyságú (5-6cm átmérőjű és 70g), kis bemélyedéssel ott, ahol a szár van. A belső, húsos része lédús, színe a sárgától, fajtól függően, a halványkék vagy zöld színekig terjed. Minden gyümölcsnek vastag, és kőkemény magja van.
Néhány szilvafaj: cseresznyeszilva, damaszkuszi és a kökényszilva.
A szilva jótékony hatása
A zamatos, húsos, lédús szilva kalóriaszegény, nem tartalmaz telített zsírokat, ám vitaminokban, ásványokban és más összetevőkben gazdag, amik hozzájárulnak az ideális egészség fenntartásához. A szilvát hashajtóként használják, mert köztudott, hogy a benne lévő olyan összetevők, mint a rost, a szorbit és a szatén elősegítik az anyagcserét az emésztőrendszerben.
A szilva kiváló C-vitaminforrás, amely hatékony antioxidáns. A C-vitamin segíti a szervezetet a rák, a gyulladások és a szabadgyökök elleni harcban.
A szilva, kiváltképp a mirabella fajtái, értékes forrása az A vitaminnak és a béta-karotinnak. Az A vitaminnak jótékony hatása van a látásra, a bőrre és a nyálkahártyák egészséges megőrzésére. A tanulmányok következtetései szerint, ez a vitamin véd a tüdőrák és a rák szövődményei ellen.
A gyümölcs jelentős mennyiségben tartalmaz olyan polyphenolic antioxidánsokat is, mint a lutein, és a zeaxanthinul cryptoxanthinul. Ezek az összetevők segítenek a szabadgyökök és a reaktív oxigén elleni harcban, ami fontos szerepet játszik az öregedés folyamatában és más betegségekben. A zeaxanthina, a retina sárga foltjában levő karotinoid elnyelő szelektív anyag, melynek feltehetőleg fényszűrő szerepe van.
A szilva gazdag olyan ásványi anyagokban, mint a kálium, vas és fluorid. A vasnak vörösvérsejtképző hatása van. A kálium a sejtek és a testnedvek fontos összetevője, ami szabályozza a szívverést és a vérnyomást.
Gazdag olyan B vitamin komplexekben, mint a niacin, a B6-vitamin és a pantoténsav, ezek együtt elősegítik a szervezetben a proteinek és a zsírok anyagcseréjét.
K-vitamint is tartalmaz, ami fontos a véralvadáshoz, a csontok fejlődéséhez és az Alzenheimer-kórban szenvedő betegek gyógyításához.
Koleszterincsökkentő:A vér koleszterin tartalma nem számít betegségnek, mert nem okoz fájdalmat de végzetes lehet, mert a vérerek elveszítik rugalmasságukat, a salak hatására a vér járata beszűkül , emelkedik a vérnyomás. A szilva és az aszalt szilva tisztítja a vért, és csökkenti a vérnyomást, valamint a vér koleszterin szintjét.
Veseműködést serkentő: A leáztatott aszalt szilvát főzzük úgy húsz percig. A kihűlt lének rendkívül magas ásványtartalma van. Ha naponta fogyasztunk ilyen lét, serkenthetjük vele a vese működését. A káliumnak és a szerves nátriumnak közös egymásra való hatásából alakul ki a szervezet vízháztartásának szabályozása.
Belső vérzésekre: Belső vérzések kialakulásának több oka lehet. Ha a szervezet nem kap elegendő nyers gyümölcsöt és zöldségfélét, belső vérzés jelentkezhet. A gyógyszer rá az ásványokkal és vitaminokkal való ellátás, így hasznos lehet az aszalt szilva is.
Emésztési zavarok: A máj leterheltségének első jele az emésztési zavarok megjelenése. Ha nem teszünk valamit az emésztéssel, a szervezet tovább romlik, a tehet mind nagyon lesz, mert a vér megtelt salakanyaggal. A szilvában az ásványok és vitaminok olyan mennyiségben vannak jelent, hogy az elfogyasztása után hamarosan jelentkezik az eredmény. A gyomorba kerülve a szilva serkentőleg ha a gyomor működésére, és a belek mozgására. A szilvában levő mangán hatására a szervezetben az emésztést segítő enzimek lökést kapnak. Emésztési zavarok esetén baj lehet a vas lekötésével akkor is, ha vaskivonatot szedünk. A természetes forrásból, az aszalt szilvából, a vas felszívódása sokkal sikeresebb.
Az aszalt szilvának nagy a fajlagos gyümölcscukor és rosttartalma. Jellegzetes színanyagai az anticiánok. Talán leginkább hashajtó hatását ismerik, amelyet rosttartalmának köszönhet - akár frissen, akár aszalt szilva formájában fogyasztjuk.
Áldásos emésztőrendszeri hatások: Nem hiába hívják a szilvát "kék gyümölcscsodának", mivel magas ballasztanyaga salaktalanítja a beleket, megszünteti a székrekedést. Megköti a felesleges zsírokat, mielőtt azok a bélből felszívódna, felhalmozódnának a hasfalban, derékon, csípőtájékon, combon - tehát még a fogyni vágyók is nyugodtan ehetik.
Nem véletlen hát, hogy fogyókúrázóknak melegen ajánlják. Napi 20 dkg szilva elfogyasztása olcsó, és ízletes, jó kiegészítője lehet egy fogyókúrás menünek.
Fáradtságűző: Fáradtságűző, regeneráló, frissítő kúrát is tarthatunk a szilvával. Kifejezetten nyugtató hatású. Nagyon fontosak az idegrendszer számára, segítik az agy anyagcseréjét, ezáltal segítik elő a megfelelő gondolkodást, tanulást, a memória működését.
A szilva rendkívül gazdag káliumban és vasban, emellett bőségesen található benne A- és E-vitamin, valamint rostanyag. Aszalással, lekvárkészítéssel ezek az értékes alkotórészek még inkább koncentrálódnak, így pl. 100 g aszalt szilva, több mint 750 mg káliumot tartalmaz. Értékes tápláléka az agynak és az idegrendszernek, mert serkentő, frissítő hatása mellett méregtelenítő szerepe is felbecsülhetetlen. Hosszantartó, nagy igénybevételeknél is hasznos a szilva, mert felfrissít és kitartóvá tesz bennünket. Gazdag hatóanyagtartalmának megfelelően a szilva jelentős gyógyhatásokkal rendelkezik.
Antioxidáns hatás
A szilva az antioxidáns vegyületek bőséges tárházát (fenolos vegyületek, lignánok, bipirrol vegyületek, falvonoidok, A-, C- és E-vitamin) tartalmazza, melyek a szervezetet károsító, ún. szabad gyökök hatástalanításában fontos szerepet játszanak, s ezáltal védelmet nyújthatnak az érfal károsodással vagy akár a daganatos betegségek kialakulásával szemben. Különösen sok antioxidánst tartalmaznak a sárga színű szilvafajták.
Hashajtó hatás
A szilva közismert ellenszere a székrekedésnek. Régóta használt módszer a szilvalekvár vagy aszalt szilva evése szorulásos panaszok esetén, valamint az is széles körben tudott, hogy a szilva és a tej együttes fogyasztása komoly hasmenést okozhat. A gyümölcs hashajtó hatása több úton megy végbe. Egyrészt viszonylag magas a rosttartalma, mely a székletben vizet köt meg, és így lazítja az állagát. Ugyanakkor megfigyelték, hogy a szűrt szilvalé is hashajtó, pedig a szűréssel valamennyi rostanyagot eltávolítanak belőle. A vizsgálatok kimutatták, hogy a szilvában található cukor, elsősorban a magas gyümölcscukor és szorbit tartalma felelős a hashajtó hatásért. Ebből adódik a tejjel adott nagyon erős hatás, hiszen a tejben lévő tejcukornak is lehet székletürítést gyorsító képessége. Emellett a szilvában olyan fenolos vegyületek (klorogénsav, neoklorogénsav) is találhatóak, amelyek szintén fokozzák a belek működését. Ezek alapján nem kell csodálkozni, hogy a szilvát évszázadok óta használjuk a székrekedés kezelésére. A belek karbantartása miatt az ún. meghűléses betegségeknél is jó szolgálatot tesz a hurut megszűntetésével, a belek kitisztításával.
Szív- és érrendszeri hatások
A gyümölcs antioxidáns hatása révén védi az érfalakat a károsító hatásokkal szemben, magas káliumtartalma pedig kedvezően befolyásolja a keringést, különösen a vérnyomás tekintetében. Ismert, hogy a magas vérnyomás egyik fő oka az, hogy túl sok sót (nátruim-klorid) fogyasztunk. Ennek ellensúlyozására éppen a kálium-sók alkalmasak. Így a magas vérnyomás megelőzésében, de kezelésében is jó eredményt érhetünk el a szilva rendszeres fogyasztásával. Emellett rosttartalma révén csökkenti a bélből a koleszterin felszívódását, ennek következtében a szilva rendszeres fogyasztása koleszterinszint csökkenéshez vezethet.
Csontritkulás elleni hatás
A csontritkulás kialakulásában számos tényező vesz részt, ezek közül az egyik a bór hiánya. A bór viszonylag ritkán fordul elő az élelmiszerekben, azonban a szilva rendkívül gazdagon tartalmazza, főleg aszalást követően. 10 dkg aszalt szilvában megtalálható a napi bórszükségletünk (2-3 mg). Így az aszalt gyümölcs rendszeres fogyasztásával sokat tehetünk csontjaink egészségéért.
Vércukor csökkentő hatás
A szilvában található fenolos anyagok, valamint a rostok a hashajtó-hatáson kívül késleltetik a szőlőcukor felszívódását a bélből, ezáltal elnyújtják annak bejutását a vérbe. Ennek következtében a szervezet cukorterhelése sokkal kiegyensúlyozottabbá válik, a hasnyálmirigy inzulin elválasztása kímélőbb és gazdaságosabb lesz. Ehhez járul még az a tény, hogy a gyümölcsben lévő nagy mennyiségű szorbit és gyümölcscukor úgy szolgáltat energiát a szervezetnek, hogy egyáltalán nem használ inzulint. E hatás előnyös mind a cukorbetegség megelőzésében, mind pedig a már kialakult cukorbetegség kezelésében.
Népgyógyászati felhasználás
A népgyógyászatban a szilvát több betegségre is alkalmazzák. Többek között veseműködés serkentőként, belső vérzések csillapítójaként, valamint májbetegségek ellen használják. Ezeket a hatásokat azonban tudományos módszerekkel mindezidáig nem sikerült igazolni.
A szilvában található fontosabb tápanyagok
Kalcium, magnézium, kálium, foszfor, vas, cink, bór, mangán, réz, C-vitamin, A-vitamin, E-vitamin. Energiatartalma: 192 kJ/100g
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése