Fehérje-diéta - amit senki nem mond el róla

Természetesen ennek a cikknek a címét ugyanúgy kezdhettem volna a "Paleo-diéta", "Atkins-diéta" vagy "Ketogén-diéta" szóval is, de a legújabb sztár a fehérje-diéta. Természetesen állati eredetű fehérjéről van szó, és a diéta feltalálói nagy kegyesen megengednek némi keményítőben szegény zöldséget is azért, hogy ne fordulj fel kb a diéta harmadik hetében a heveny fehérjemérgezéstől. 

Ha nem tudod, mi az a fehérjemérgezés, akkor vedd elő a shakeredet, dobj bele egy kupicát a kedvenc proteinodból (tejsavó, marha, tojás vagy bármilyen keverék), keverd el egy kis vízzel, és hagyd állni 24 órát szobahőmérsékleten. Utána nyisd ki a shakert, és szippants bele egy jó mélyet. Na nem kell lenyelni, elég csak a szagát beszívni, már attól is nagy valószínűséggel elkap a hányinger. Nos, ez történik a belünkben, ahol 36 fokos hőmérséklet uralkodik, és a táplálékok általában 24-48 óráig tartózkodnak a bélcsatornánkban. Szóval, anélkül, hogy különösebb propagandát akarnék folytatni a vegánizmus és a növényi étrend mellett, minél több növényi rostot fogyasztunk, annál kevésbé sújtják a beleinket az állati fehérje rothadásából adódó káros hatások (Irritábilis bélszindróma, ételallergiák, divertikulitisz, diszbiózis, béldaganatok stb.). Akit bővebben érdekel a téma, annak figyelmébe ajánlom (immáron sokadszor) Colin T. Campbell Kína-tanulmányát. 

Nyilván minél kevesebb állati fehérjét (húst, halat, tejterméket, tojást stb.) fogyaszt valaki, annál kevésbé érik azok a károsító hatások, amik ebből fakadnak. Az állati fehérjék teljes kizárása lenne az idilli állapot a bélrendszer számára, de tudom, hogy sok embernek az ízlése, az ismeretei, vagy a meggyőződése stb. nem engedik ezt meg. Úgyhogy eltekintek az ilyen jellegű érvek felsorolásától, elég hozzá annyi, hogy tapasztalataim szerint a megfelelően összeválogatott vegán étkezés még komoly fizikai terhelés, edzésmunka mellett is biztosítja a szervezetünk számára a szükséges tápanyagokat, nem beszélve a szellemi igénybevételről, amihez egyébként is dominánsan szénhidrát szükséges. Azt a pár vitamint és ásványi anyagot pedig, amiből esetleg kevés lehet, simán pótolni lehet étrend-kiegészítőkkel, anélkül, hogy rothadó állati fehérjékkel bombáznánk a szervezetünket. 

Térjünk vissza először is arra, hogy mi is a fehérje-diéta, vagy Atkins, vagy ketogén-diéta lényege. Az alapötlet az, hogy a három makronutriens (fehérje, zsír és szénhidrát) közül kizárják a széhidrátot, így marad a zsír, illetve a fehérje, mint energiaforrás. Való igaz, hogy ezzel a diétával lehet fogyni, mert a szervezet a glikogén-raktárak kiürülése után (2-3 nap) elkezdi bontani a saját zsírtartalékait, meg az izmot. Nyilván nem lehet ebben a diétában sem végtelen mennyiségű kalóriát bevinni, de viszont a szénhidrát-megvonás lezúzza az agyműködésünket (mivel az idegrendszer nem képes megfelelő energiát nyerni a zsírokból), a lehelletünk és izzadságunk jó bűzös lesz, és ha voltak króniokus emésztési panaszaink vagy hajlamaink egyéb krónikus (autoimmunk, ízületi, szív- illetve daganatos betegségekre), akkor azok jó eséllyel elő is jönnek. Egy szóval a ketogén diéta nem igazán segíti elő a méregtelenítést, a pattanásos bőrről nem is beszélve. Sőt, a szervezetünk ugye küzd a vércukorszint fenntartásáért, így amikor legközelebb szénhidráthoz jut, brutálisan meg fog ugrani az inzulin-termelésünk, ami a kettes típusú cukorbetegség melegágya. Nem véletlen, hogy a testépítők három óránként eszegetik a rizsájukat, ugyanis így stabilabb szinten lehet tartani az inzulin-termelést. 

Nos, mi a baj az állati fehérjével, főleg, ha eszméletlen mennyiségben visszük be (2-3 g/testsúlykilogramm)? A fent emlegetett rothadási folyamat során a fehérjékből olyan reaktív vegyületek (káros szabadgyökök) szabadulnak fel, amelyek a testünk sejtalkotóival reakcióba lépve mindenféle degeneratív elváltozást eredményeznek hosszú távon. Ezt nevezzük a szervezet lesalakosodásának. Ha valaki nem hisz ebben, akkor lelke rajta, de azért az köztudott, hogy kivétel nélkül minden méregtelenítő kúrában csökkenteni szokták az állati fehérje-bevitelt, ha nem zárják ki teljesen. Elég csak a keresztény nagyböjtre gondolni, amely szintén a testi-lelki megtisztulást hivatott elősegíteni.

A test lesalakosodása pedig a sejtjeink elöregedéséhez vezet, vagyis a sejtjeink biológiai életkora eléri vagy meg is haladja a fizikai életkorunkat. Ha valaki ezt nem bánja, akkor nyugodtan mehet a tojásrántotta császárszalonnával, de ha szeretne idősebb korában is fiatalos és fitt maradni, akkor érdemes fontolóra venni a növényi étrendre történő áttérést, vagy legalábbis az állati eredetű táplálékok minimalizálását. Hány paleóst láttunk, aki fiatalabbnak néz ki a koránál? Mert én egyet sem. A fenti képen a paleo diéta megalkotója, Dr. Loren Cordain látható, tíz évnyi paleó étrend után. Hát, engem nem győzött meg. Dr. Atkins 72 évesen halt meg ugyan, de 117 kilósan, mert megroggyant a szíve. Ezzel szemben ha a vegánokat nézem, azok vígan élnek, és öregkorukra akár 30-40 évet is könnyedén letagadhatnak az életükből. Itt van például a fenti képen 1. Ani Phyo 45 évesen, 2. Annette Larkins 70 évesen és Mimi Kirk 72 évesen. Persze nem minden a kaja, ott van a stressz is, meg a világhoz való viszonyulás, de amiről én beszélek, az biokémia. És persze vannak ellenpéldák, akik jó genetikával születtek, és nagy mennyiségű állati fehérje fogyasztásamellett sem lesznek betegek, és ősz öregkorukban is jól néznek még ki. 

Szóval nem akarok senkit sem meggyőzni, főleg, ha valaki ragaszkodik a húshoz és tejtermékekhez, az nem lesz meggyőzhető. Krisnás ismerőseim között tapasztaltam ezt, pedig ők csak a tejtermékekre vannak rágyógyulva, abból viszont annyit fogyasztanak, mint egy húsevő a húsból. Ha viszont valaki fontolgatná a dolgot, de nem tudja, hogy mit egyen, illetve nem tudja, hogy miből fogja fedezni a fehérjeszükségletét, az bátran egyen minél több különböző hüvelyest, zöld leveleseket, olajos magvakat, superfoodokat, speciális gabonákat, és nem fog éhen maradni, sőt, még izomtömeget is fel tud szedni.

Hozzá kell tennem, hogy én viszonylag szigorúan étkezem a vegán kereteken belül is, vagyis nem fogyasztok szóját, gluténtartalmú ételeket (búza, árpa, rozs), krumplit és kukoricát sem igazán. Viszont amióta vegán vagyok, eszem egy csomó olyan dolgot, amit előtte ki sem próbáltam. Napi egy adag vegán protein-turmixot is be szoktam tolni banánnal meg kókusztejjel, ebben sárgaborsó-, barnarizs- és kendermag-protein van. Az is meg tud rothadni a shakerben, de azért a beleket kevésbé zúzza le, mint az állati protein. Úgyhogy én folytatom a kísérletemet, aztán 20-30 év múlva meglátjuk, kinek lett igaza. Most pedig megyek, és megeszem a falafelt humusszal és egy jó nagy zöldségsalátával, utána pedig banánt fogok enni csokis kesukrémmel és aszalt gyümölcsökkel. Jó étvágyat kívánok mindenkinek!