A
halászana mitológiája
A
„hala” szó ekét jelent. A pózban a törzsünk és a
fejünk alkotja az eke vasát, a karjaink a fogantyút, melyet a
szántó-vető ember a kezében fogott és általa nyomta be az ekét
a talajba, a lábaink pedig az eke fáját alkotják, amelyet az ökör
húz.
A
hindu panteon isteni formái közül az eke Balaráma, Krisna
testvérének szimbóluma. A hinduizmus követői közül a
vaisnavák, vagyis a Visnu-hívők Visnut tartják a legfőbb
istenségnek. A legtöbb vaisnava úgy tekinti, hogy Krisna és
Balaráma Visnu inkarnációi, de a bengáli vaisnavák
doktrínája szerint Krisna az eredeti Istenség, és így Balaráma
és az összes Visnu-forma az Ő kiterjedései. Balaráma, Krisnával
ellentéteben fehér színű, egy ekét és egy buzogányt tart a
kezében. Az eke a földművelés szimbóluma.
Az
egyik híres történetben, mely a Bhágavata Puránában
olvasható, Balaráma egyik éjjel felöntött a garatra a mámorító
méz-italból, és odarendelte a Jamuná folyót, hogy fürdőt
vehessen benne a barátnőivel. Az ind mitológiában úgy tartják.
hogy minden szent folyónak van egy személyisége, de persze a folyó
nem mozdult. Ekkor Balaráma megfogta az ekéjét, és elkezdte
szétszabdalni vele a folyó medrét. Végül Jamuná-déví
megjelent előtte, és kérlelte, hogy hagyja abba. Ezek után
Balaráma és barátnői sokáig fürödtek és játszottak a folyó
vizében.
A
Jamuná folyó Vrindávanán keresztül folyik, amelyet Krisna és
Balaráma gyermekkori kedvteléseinek helyszíneként tisztelnek, és
az univerzum legszentebb helyének tekintenek. Úgy tartják, hogy a
Jamuná folyónak azért van annyi mellékága most is, mert Balaráma
5000 évvel ezelőtt szétszabdalta az ekéjével.
Balarámát
Haladharának is nevezik, ami azt jelenti: „az eke tartója”. Egy
másik történet szerint egy alkalommal Durjódhana, Balaráma
gonosz szívű unokatestvére bebörtönözte Számbát, krisna fiát
Hasztinápurában. A nemzetségfő, Ugraszéna bosszúért kiáltott.
Amikor Balaráma látta, hogy a dinasztia tagjai háborúra
készülnek, megnyugtatta őket, és hogy elkerülje a
testvérháborút, Hasztinápurába ment, hogy Számba szabadon
bocsátását követelje Durjódhanától. Amikor Durjódhana
megtagadta kérését, akkor Balaráma az ekéje segítségével
elkezdte az egész várost a Jamuná folyó felé húzni. Végül
Durjódhana szabadon engedte Számbát, hogy megelőzze az egész
város pusztulását.
2 megjegyzés:
Kedves Gauranga!
Szeretném kérdezni, mikor halászanából a térdeinket a füleink mellé húzzuk a jógapont szerint
karna pídászanának nevezendő, itt a hotashtangán kanda pídászanát találtam egy sorozatban. Youtube-on rátaláltam hogy a valami egész más, de ez is érdekelne, főleg hogy van egy balettos képem ami valami hasonlót mutat kivéve, hogy a sarkak ott nem a talaj hanem az ég felé mutatnak. Ide nem tudom bemásolni, gondolom okkal:) Elképzelésem sincs hogyan lehet ezt megvalósítani.
Szóval erről a két ászanáról mesélnél-e majd egyszer? Köszi: H.
Szia!
Az Ashtangában valóban a karnapídászana követi a halászanát, vagyis a térdekkel a fülünket kell préselni a pózban. A kandapídászana elírás lehetett, az egy másik póz, amely a baddhakónászanához hasonlít, csak éppen ülő helyzetben a talpainkat a kandába (has-vagy mellüreg) nyomjuk. Ez egy haladó póz, Iyengar könyvében megtalálod.
Megjegyzés küldése