A halászana mitológiája

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

A halászana mitológiája

A „hala” szó ekét jelent. A pózban a törzsünk és a fejünk alkotja az eke vasát, a karjaink a fogantyút, melyet a szántó-vető ember a kezében fogott és általa nyomta be az ekét a talajba, a lábaink pedig az eke fáját alkotják, amelyet az ökör húz.

A hindu panteon isteni formái közül az eke Balaráma, Krisna testvérének szimbóluma. A hinduizmus követői közül a vaisnavák, vagyis a Visnu-hívők Visnut tartják a legfőbb istenségnek. A legtöbb vaisnava úgy tekinti, hogy Krisna és Balaráma Visnu inkarnációi, de a bengáli vaisnavák doktrínája szerint Krisna az eredeti Istenség, és így Balaráma és az összes Visnu-forma az Ő kiterjedései. Balaráma, Krisnával ellentéteben fehér színű, egy ekét és egy buzogányt tart a kezében. Az eke a földművelés szimbóluma.

Az egyik híres történetben, mely a Bhágavata Puránában olvasható, Balaráma egyik éjjel felöntött a garatra a mámorító méz-italból, és odarendelte a Jamuná folyót, hogy fürdőt vehessen benne a barátnőivel. Az ind mitológiában úgy tartják. hogy minden szent folyónak van egy személyisége, de persze a folyó nem mozdult. Ekkor Balaráma megfogta az ekéjét, és elkezdte szétszabdalni vele a folyó medrét. Végül Jamuná-déví megjelent előtte, és kérlelte, hogy hagyja abba. Ezek után Balaráma és barátnői sokáig fürödtek és játszottak a folyó vizében.

A Jamuná folyó Vrindávanán keresztül folyik, amelyet Krisna és Balaráma gyermekkori kedvteléseinek helyszíneként tisztelnek, és az univerzum legszentebb helyének tekintenek. Úgy tartják, hogy a Jamuná folyónak azért van annyi mellékága most is, mert Balaráma 5000 évvel ezelőtt szétszabdalta az ekéjével.

Balarámát Haladharának is nevezik, ami azt jelenti: „az eke tartója”. Egy másik történet szerint egy alkalommal Durjódhana, Balaráma gonosz szívű unokatestvére bebörtönözte Számbát, krisna fiát Hasztinápurában. A nemzetségfő, Ugraszéna bosszúért kiáltott. Amikor Balaráma látta, hogy a dinasztia tagjai háborúra készülnek, megnyugtatta őket, és hogy elkerülje a testvérháborút, Hasztinápurába ment, hogy Számba szabadon bocsátását követelje Durjódhanától. Amikor Durjódhana megtagadta kérését, akkor Balaráma az ekéje segítségével elkezdte az egész várost a Jamuná folyó felé húzni. Végül Durjódhana szabadon engedte Számbát, hogy megelőzze az egész város pusztulását.