Régebben nem annyira szívesen ettem a sárgabarackot, mivel hasmenést okozott. Mondjuk gyerekkoromban tonnaszámra zabáltam a jó cukros baracklekvárt palacsintába, kenyérre, tésztára, mindenre. De most azt tapasztalom, hogy különösebb emésztési nehézségek nélkül tudom enni a barackot, és minden más növény, például a hüvelyesek emésztése is könnyebben zajlik, amióta átálltam a teljes vegán étrendre. Valószínűleg a megfelelő rostbevitel és az egészséges bélflóra lehet az oka, hogy jobban emésztem a növényeket. Amikor állati fehérjét vagy tejterméket is fogyaszt az ember, akkor a savas közeg miatt általában könnyebben kipusztulnak a bélbaktériumai, így sokféle növény fogyasztása puffadást okoz, míg a rostmentes állati fehérjék kisimítják a bélfalat, mivel a szervezet igyekszik minél hamarabb továbbítani a rothadó állati fehérjét a tápcsatornában. Nem véletlen, hogy a ragadozó állatok bélcsatornája arányában sokkal rövidebb a testhosszukhoz képest, míg a növényevőké sokkal hosszabb. Az ember valahol a kettő között helyezkedik el, de inkább a növényevő emberszabású majmokhoz közelebb. Így a szervezete optimálisabban fog működni teljes növényi üzemanyaggal, mint a magas állati fehérje-bevitellel. Minden esetre ha tejterméket fogyasztottatok, utána nem ajánlott sok sárgabarackot enni! :-)
De térjünk vissza az általam újonnan felfedezett és megkedvelt sárgabarackhoz! A sárgabarack, rózsa- vagy kajszibarack (Prunus armeniaca vagy Armeniaca vulgaris) a rózsafélék családjába tartozó, mandulához hasonló, csak vastagabb húsú csonthéjas. Érett gyümölcsének héja narancssárga, a nap érte fele lilás piros, olykor pöttyökkel tarkított. Héja az őszibarack szőrénél finomabb selymes pelyhektől bársonyos tapintású. Illata jellegzetes, finom aromájú.
Gyümölcsének húsa éretlenül zöldes színű és kemény, éretten krémesen puha, leveses, édes. Fája 4-7 m magasra nő, akár 90 évig is elél, évente átlagosan 100-120 kilónyi gyümölcsöt terem. Kora tavasszal, lombfakadás előtt általában fehéren virágzik, amikor a fagyok még kárt tehetnek benne. Kerekded, illetve szív alakú, hegyes csúcsú levelei sötétzöldek, fényesek. Viszonylag könnyen kezelhető, hálás fa. Nem minden évben terem egyenletesen.
A különböző fajták június végétől augusztus elejéig két-három hétig teremnek, hamar leérnek. Érési idő sorrendjében a legismertebb magyar fajták a július eleji Korai piros, a világossárga, napos oldalán pirosas héjú, oldalról lapított lédús, puha Ceglédi óriás, gyümölcsei nagyok 50-120 grammosak. Július közepétől a Szegedi mammut, a Ceglédi bíbor, a Ceglédi piroska, majd a Gönci magyar és Magyar kajszi kemény, 40-50 grammos gyümölcseit vásárolhatjuk, végül a Mandulakajszi és a narancssárga, rostos, kis-közepes méretű Bergeron, végül a Pannónia és a lilás piros foltos Rózsakajszi zárják a sort július végén. A fajták közül a nagyobbak inkább nyers fogyasztásra és lekvárnak, a kisebbek befőttnek, gombócnak valók. A bő termésű évben ugyanarról a fáról kisebb, savanykásabb barack szüretelhető, a következő évben pedig a kevés virágból nagyobb, zamatosabb gyümölcsök fejlődnek. A nagyobb és színesebb, valamint egyazon fáról a korábban érő és szedett gyümölcsök nagyobb cukortartalmúak.
A sárgabarack gyümölcsének legnagyobb része víz, mintegy 85%, szénhidrát-tartalma 8,5 % körüli, kevés 1%-nyi fehérje, nagyjából ugyanennyi rosttartalma van, zsírtartalma elenyésző. 100 gramm kajszibarack energiatartalma 44-51 kcal.
A- és C-vitamin-tartalma (10 mg) igen magas. Két-három szem sárgabarack elfogyasztásával fedezhetjük napi A-vitamin igényünket. Hasznos niacin- és fólsav-forrás. Értékes sok sárga béta-karotinja miatt is. A benne lévő kénnek szerepe van jellegzetes savanykás édes ízének kialakításában. Káliumban is rendkívül gazdag, napi káliumigényünket bőven fedezi. Található benne továbbá kalcium, foszfor és sok más fontos elem. A-vitaminja késlelteti az időskori látásromlást, erős rákellenes hatású, kedvezően hat a zsíranyagcserére, érvédő hatású, serkenti a máj méregtelenítő működését. Héját, gyümölcshúsát pakolásként a bőrre helyezve segíti annak regenerációját.
Ugyanannyi aszalt sárgabarack arányaiban több kalóriát és ásványi anyagot tartalmaz, fogyasztása enyhe hashajtó hatású.
Három sárgabarackban 2500 NE (nemzetközi egység) A-vitamin található, ez a felnőtt szervezet napi szükségletének felét jelenti. Ez a zsírban oldódó vitamin elengedhetetlen a látás zavarainak gyógyításában. A sárgabarack gazdag béta-karotinban. Kálium, kalcium, foszfor, C-vitamin, niacin és pantoténsav forrás, ként, folsavat, rezet, kobaltot, tartalmaz. A tudósok érdeklődését is felkeltette az a legalább 200-féle anyag, amelyet a sárgabarack tartalmaz, és amelyek még nem szerepeltek kutatás témájaként. Közismert a Pakisztánban, a Karakorum magas helyvidékén élő hunza népcsoport példája, ahol nem ismerték a daganatos betegségeket. A sárgabarackot napi élelmezésre változatos formában használták fel, így a nyers gyümölcstől a szárítottig, a hidegen sajtolt magolajig szinten minden területen.
A sárgabarack gyógyhatásai hosszan sorolhatók: erősíti az immunrendszert, erősíti a nyálkahártyát, tisztítja a bőrt, erősíti a hajat, körmöket, enyhíti a fáradtságot, javítja a hangulatot, lassítja az öregedési folyamatokat, csökkenti az asztmás panaszokat a légzőszervek érzékeny szöveteinek rendben tartásával (A-vitamin), jó hatással van a lépre, a vesékre és a hasnyálmirigyre, az érrendszerre, tisztítja a májat a lerakódások feloldásával stb.
Magja fogyasztása kéksavas glikozid tartalma miatt óvatosságot igényel, túlzott fogyasztás esetén mérgező is lehet. Egy kivételes, ciántartalmú vitamin jelenlétét mutatták ki a magban, amelynek hatásai további kutatások tárgya.
Legegészségesebb, ha az érés idején naponta, nyersen fogyasztjuk, magas a C-vitamin tartalma, így hasznosul a legjobban. Felhasználhatjuk sütemények, torták, gyümölcslevesek, és más gyümölcsökkel, fűszernövényekkel keverve rostos üdítőitalként is. A szakszerűen mélyhűtött termés veszít ugyan meglévő értékeiből, de még így is megtartja értékes vitaminjait.
A sárgabarack titka a magas vitamin- és ásványianyag-tartalomban rejlik. Rostos húsában kiemelkedően sok A-, C-, B1-, B2- vitamin található. Emellett kalciumban, káliumban, foszforban és nátriumban is bővelkedik.
Napi 2-3 szem sárgabarack fogyasztása már fedezi szervezetünk A vitamin igényét. A természetes A vitamin nélkülözhetetlen a bőr és a nyálkahártya egészségének megőrzéséhez, regenerálódásához, valamint a jó látáshoz. Az A vitamin hiányának legelső tünete a farkasvakság, amikor a szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez, ha a szükséges retinol nincs jelen.
A sárgabarack jótékony hatása vitathatatlan. Tartalmaz A-vitamint, béta-karotint, B-17, káliumot, kálciumot, foszfort, C-vitamint és ként. A csontok és a szövetek újjáépítésében fontos szerepe van, így fogyasztása egyaránt javasolt fiataloknak és időseknek. Növeli a sejtek energiáját, élettartalmát, fokozza a vérképzést, mérsékli az aszmatikus panaszokat. Vízhajtó, méregtelenítő hatású. Segít leküzdeni a baktériumok, vírusok által okozott fertőzéseket.
Fontos tudni, hogy a B-17 ciántartalmú vegyület! A B-17 felszívódik a szervezetbe, ott egy enzim hatására felbomlik, majd benzaldehid és cián szabadul fel belőle. Ez az enzim sokkal nagyobb mennyiségben van jelen a rákos sejtekben, mint az egészségesekben. A ciánt viszont további enzimek segítségével köti a sejt különböző kéntartalmú aminosavakhoz. Ez a második enzim viszont hiányzik a rákos sejtekből. Tehát a rákos sejt felbontja az egyébként ártalmatlan vegyületet két olyan molekulává, ami viszont el is pusztítja. Az egészséges sejtek viszont védettek, sőt tápanyagként használják fel a B-17 vitamint.
A sárgabarack és annak magja jótékony hatással van a bőrre, hajra és a körömre. Magjának olaja zsírsavakban gazdag, természetes módon regenerálja a bőrt, a kötőszöveteket. Az olaj megtalálható hidratáló készítményekben, tusfürdőkben, bőrradírokban és egyéb kozmetikai termékekben. Kéntartalmának köszönhetően jótékony hatással van a bőrre. A kén megfelelő arányú bevitele segít, a bőrt simává és fiatalossá teszik.
A kén megtalálható a hajban és a körömben. Ha valami okból kifolyólag nem jut szervezetünk elegendő kénhez, a haj elvékonyodik, a köröm törékennyé válik. A haj és köröm ápolására belsőleg használjuk
A fogyasztása során a magokat gyűjtsük össze, tegyük napos helyre száradni. A csonthéjat feltörve nagyon értékes rákmegelőző magot találunk, a haszna mellett egy különleges ízű rágcsálni való. Fontos! Fogyasztásakor nem szabad túlzásokba esni Egy 80 kg-os férfi például elfogyaszthat naponta (átlagban keserű és édes) 18 - 20 darab sárgabarack magot, ezáltal biológiailag elfogadható mennyiségű B17 vitaminhoz juthat
A sárgabarack magjából értékes bőrápoló olajat vonnak ki, amely a száraz, és a normál bőr ápolására szolgál. A kivonat telítetlen zsírsavakban gazdag, természetes módon regenerálja a bõrt, a kötõszöveteket. Sárgabarackmag olaj megtalálható hidratáló készítményekben, tusfürdőkben, bőrradírokban, és sok más kozmetikai termékben. Számos bőrradírban az ápoló olaj mellett darált barackmagot is használnak. A hajápolásban is fontos szerepe van, mert anélkül ápol, hogy zsírozná a hajat. E vitaminban gazdag, ezért érdemes kipróbálni a barackmagolaj kivonatot tartalmazó samponokat és hajápoló szereket.
A sárgabarack még aszalt formában is számottevő A és C vitamint, foszfort, kalciumot, káliumot és vasat tartalmaz. Nem tartalmaz viszont zsírsavakat, alacsony a nátriumtartalma, és nincs benne koleszterin. Az aszalt sárgabarack hozzájárul a magas vérnyomás csökkentéséhez, megakadályozza a szívbetegségek kialakulását. Emellett kitűnő csemege, amikor a friss gyümölcs már elérhetetlen.
További gyógyhatásai
optimalizálja az anyagcserét, méregteleníti a szervezetet
segít máj- és emésztőszervi leterhelés esetén
természetes segítség érrendszeri problémákra
fokozza a vérképzést
csökkenti az asztmatikus panaszokat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése