A prána és az apána

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"A vájuk és az élethossz növelése

Az apána és a prána mozgásainak tanulmányozása és végső soron uralása más fontos vonatkozásokkal is bír. A Hatha-jóga Pradípiká például azt mondja, hogy az apána váju felemelése és a prána váju lefelé kényszerítése által a jógi teste egy tizenhat éveséhez válik hasonlóvá (2.47). Mindkét váju végső soron az életerő kimerüléséhez vezet, mivel a prána váju kifelé áramlik a testből, miközben felfelé tart, az apána váju pedig ugyanezt teszi lefelé. Az apána vájut a múla bandha és az uddíjána bandha használata által lehet felfelé fordítani (lásd a bandhákról szóló fejezetet), a prána vájut pedig a dzsálándhára bandha és a dzsihva bandha segítségével lehet lefelé fordítani. Ha megfordítjuk őket, akkor az írások szerint a vájuk a manipúra csakrában találkoznak, ahol átalakulnak szamána vájuvá, és felszívódnak a test szoláris prána-tárházában. A prána ilyetén raktározását a manipúra csakrában tartják felelősnek az olyan jógikus mutatványokért, amikor a jógit napokra vagy hetekre eltemetik és mégis életben marad, amikor kiássák. Pilot Baba például demonstrálta, hogy a jógik hosszú ideig életben tudnak maradni akkor is, ha nem jutnak oxigénhez. Ez nem egy új tanítás, már a legrégebbi upanisadban, a Brihad-áranjakában is megtalálható, amely szerint ha bárki növeli a szamána vájut, az túllép a halálon. Itt is megfigyelhetjük a jógikus hagyomány következetességét sok ezer éven át.

Amellett, hogy a prána, apána és szamána vájukat elraktározzuk a szoláris pránikus raktárban, a légzés és a szívverés lelassítása a szinte érzékelhetetlen szintre szintén segít. Ezt a képességét T. Krishnamacharya és mások is bemutatták. A szívverés lelassítása lecsökkenti a szív oxigénigényét és növeli a kumbhakában töltött időt. A légzés lelassítása a várható élethosszat is növeli.

A vájuk és a Kundaliní felébresztése

A harmadik fontos terület, amit a vájuk befolyásolnak a meditáción és az egészség/élethossz kiterjesztésén túl, az apána-váju szerepe a Kundaliní felébresztésében. Az apána kivételével az elsődleges vájuk vagy fölfelé mozognak (prána váju, udána váju), vagy semleges irányba (szamána és vjána váju). Az apána váju az, amely erős lefelé irányló áramlása miatt főként felelős az életerő csökkenéséért és az állati természetünkhöz való kötődésért. Az apána gyakran erőteljes hatással van a nyelvezetre is, és az ürítéssel és szexuális élettel kapcsolatos kifejezések sűrű használatát eredményezi. A jóga szerint, ha felfelé fordítjuk az apánát, akkor hátrahagyhatjuk állatias oldalunkat és befogadhatjuk az Istenit.

A Kundaliní felébresztését a prána és apána keveredése eredményezi kumbhakában a manipúra csakrában. Ez az ősi szövegek egyik közkedvelt témája. A bölcs Jágjavalkja elmagyarázta a feleségének, Gárginak, hogy az apánát felfelé kell irányítani a múla bandha alkalmazásával sziddhászana közben. Amikor megérkezik a manipúra csakrába (a tűz csakrájába), akkor tüzet fel kell szítani a prána váju lefelé irányítása által. Ekkor a tűz elkezdi égetni a Kundaliní kígyó farkát, és az apána váju és a tűz kettős ereje által mozgatva a kígyó felemelkedik a csakrákon keresztül. A bölcs Vaszistha is azt mondja, hogy a Kundalinít az apána és a tűz által lehet felébreszteni, és hogy úgy mozog fölfelé, mint egy kobra (Vaszistha-szamhitá 2.17-18).

Raghuvíra több részletre is kitér Kumbhaka Paddhatíjában (57-59), mely kizárólagosan a pránájámával foglalkozik. Azt mondja, hogy az apána fölötti uralom (apána dzsaja) a múla bandha (gátzár), a múdrák (energiapecsétek), a dháraná (koncentráció), az agni (tűz) elsajátítását, a Kundaliní felemelését és a szattva guna (intelligencia) fejlődését eredményezi.

Néhány magyarázat: Az apána (lefelé irányuló áramlat) és a múla bandha (gátzár) uralása közel azonos értelmű. Az egyik elsajátítása a másik uralásához vezet. Az apána uralása az agni (tűz) felszításához vezet. Az erős agni elégeti a méreganyagokat, és így erősíti az egészséget. Az erős agni a felfelé fordított apánával kombinálva felébreszti a Kundalinít. Amikor egy fegyelmezett gyakorló felébreszti a Kundalinít, akkor képessé válik a dháraná (koncentráció) és utána a magasabb ágak gyakorlására."