3 érv a vegetáriánizmus mellett (és 1 ellene) - 2. rész

A hétfői cikk folytatása:

"2. érv: a környezet

A környezetünk el van... rontva (próbálok leszokni a káromkodásról, de néha nehéz megállni. Például ilyenkor.)

Felteheted a kérdést: "Na de mi köze van a környezetvédelemnek a húsevéshez?" Hát, sok minden!

Mint ahogy Ramesh Bjonnes mutatott rá egy nemrégi cikkében, mely a globális felmelegedés és a húsevés összefüggéseit részletezi, sokak szerint a húsipar az egyik vezető ágazat, amely a globális felmelegedéshez hozzájárul, nagyobb mértékben, mint az "összes közlekedési eszköz együttvéve". Az igen! Vagy ahogy itt Szlovéniában, az erdei hegytetőn álló templomocskák és kastélyok földjén mondják: uau! 

Valamint: 

A hús nem gazdaságos, mert 1 kg hús előállításához majdnem 16 kiló gabonára van szükség. 

Hatalmas mennyiségű föld szükséges a haszonállatok legeltetéséhez, illetve a számukra szükséges takarmány előállításához. Ezt a földet sokkal jobban is lehetne hasznosítani. Nem is beszélve a talajerózióról, a sivatagosodásról, és egyes fajok kihalásának veszélyéről, ami a takarmányföldek kiterjesztésével jár. Vagy pedig az esőerdőkről, amelyeket kivágtak, hogy még több földön termeszthessenek takarmányt...

A húsipar erősen környezetszennyező iparág. HATALMAS mennyiségű víz szükséges az állatok itatásához, és a takarmány termesztéséhez, amely ezáltal mind beszennyeződik; a föld is beszennyeződik (az állati ürülék és a feldolgozásuk maradványai, az antibiotikumok, hormonok, vegyszerek, cserzőanyagok, műtrágyák és növényvédőszerek, melyeket a takarmányok termesztéséhez felhasználnak, és a legelők nyomán keletkező talajerózió lerakódásai.); megjelenik az eutropikáció (a környezet reakciója a megnövekedett mesterséges tápanyag-tartalomra). A húsipar a felelős a biodiverzitás csökkenéséért a földön. Vagy érdekel valakit az a több ezer faj, amely jövőre ki fog halni?"

Itt hadd szabadjon hozzáfűznöm néhány gondolatot. Bár nem vagyok a paráztatás-elméletek híve (pl. chemtrail, oltás általi népirtás stb.), így a globális felmelegedés-mítosznak sem dőlök be annyira. Az tény, hogy az ipari társadalom CO-kibocsájtása minden eddigi történelmi korét messze meghaladja, és ebben a húspar (meg általában az élelmiszeripar) valóban jócskán kiveszi a részét. Az azonban kérdés, hogy a föld, mint ökoszféra miképpen képes megbirkózni ezzel a megnövekedett CO-mennyiséggel. Valószínűleg nehezen, ha hozzávesszük az erdős felületek csökkenését, és ehhez már valóban erősen hozzájárul a húsipar. Gondoljunk csak bele, hogy a világ termőföldjeinek több, mint a felén kizárólak takarmánynövényeket termesztenek, amelyek java része génmanipulált. Egyes kutatók szerint az amerikai méhek tömeges pusztulása is a GMO takarmánynövényekkel hozható összefüggésbe. A talajerózió és elsivatagosodás is igaz, és visszafordíthatatlan következményekkel jár.

Egy másik gazdasági vonatkozása is van a dolognak: ha valóban 16-szor annyi növény előállítása felel meg egy kiló hús előállításának, akkor könnyen kiszámítható, hogy a húsnak legalább 16-szor drágábbnak kellene lennie, mint a növényi ételeknek. Vagy fordítva, a növényeknek 16-szor olcsóbbnak. Tehát ha egy kiló hús 1600 Ft-ba kerül, akkor a gabonáknak, zöldségeknek, gyümölcsöknek az ára valahol 100 Ft körül kellene, hogy legyen. Ha ez valóban így volna, azt hiszem sokkal több vegetáriánus volna, mint így, vagyis a hús elérhető árát a növény-fogyasztókkal fizettetik meg, tehát még azok is megisszák ennek a történetnek a levét, akik nem is kérnek belőle. 

A harmadik gazdasági következmény, hogy ha az egész világ hirtelen meggondolná magát, és nem kérne a húsipar termékeiből (ebbe a tej is beletartozik, hiszen ugyanaz a gazdasági érdekcsoport állítja elő), akkor valószínűleg mérséklődne az élelmiszerek ára, hiszen a környezetnek és a mezőgazdaságnak nem kellene elviselnie azt az iszonyú terhet, amit a húsipar ró rá. Ha megnézzük a havi költségvetésünket, a legtöbb pénzt általában havi szinten kajára költjük, ezen spórol az ember a legutoljára. Tételezzük fel, hogy az élelmiszerek bekerülési költsége a felére csökkenne, ha mindenki vegán volna. Máris elég lenne heti 40 óra helyett 20-at dolgozni. De ha 10-es szorzót használunk, akkor elég volna heti 4 órát dolgozni, és meglenne a betevő falatunk. És még hol vagyunk a 16-os szorzótól? Szóval egy globális összeesküvés áldozatai vagyunk, és ezért gürizünk éjt nappallá téve, mert valaki elhitette velünk, hogy a szervezetünknek szüksége van a húsra.  Ez a legnagyobb hazugság, ami rabszolgává tett bennünket.

"3. érv: Az állatok

Körülbelül hatmilliárd ember él a földön. (Nem tudom, mikori a cikk, de ezt egy kicsit elszámolta a koma, ugyanis 7.2 milliárdnál tartunk per pillanat-GD) Az USA-ban minden évben (és most nem számoltuk bele Kínát, Európát, sem a többi országot, csak a USA-t), körülbelül tíz milliárd állatot mészárolnak le (forrás: Wikipedia). Úgy érzem, hogy ez egy nagyon óvatos becslés - mert láttam már 40 milliárdos számokat is. Mindazonáltal, ha ezt globális szintre emeljük, és beleszámítjuk a halakat is, akkor rájövünk, hogy a húsipar sokkal-sokkal több élőlény haláláért felelős évente, mint amennyi ember él összesen a földön. És ez minden évben megismétlődik. Mennyi halat és állatot jelent ez az én emberöltőm alatt, vagy a tiéd alatt? Nem merek belegondolni, de ha szeretnéd, szorozd ki.

Ez azonban csak az egyik oldala a történetnek: fontosabb, hogy egy élőlény hogyan éli le az életét, mint az, hogy miként hal meg. Hogyan él a legtöbb haszonállat? Nyomorban, méltóság nélkül. Ha elképzeljük a legkeményebb náci koncentrációs tábort, akkor még csak félúton járunk.

Nem vitázom azokkal, akik megölik az állatokat, hogy megegyék őket. Próbáld azt mondani az inuitoknak, hogy ne horgásszanak, vagy a tibeti őslakosoknak, hogy ne egyék meg a jakhúst - hosszan és hangosan fognak nevetni rajtad.

De mekkora különbség van aközött, hogy tisztelettel és méltósággal öl meg valaki egy állatot, a szükség miatt, és aközött, hogy iparilag "termeszti" az állatokat, semmibe véve az alapvető jogaikat (friss levegő, tiszta víz, és egy kis tér), azért, hogy utána olyan módon mészárolja le őket, ami legalább kegyetlennek, de inkább kínzásnak nevezhető.

A tudósok szerint minden energia. Mi történik a szenvedés, fájdalom, és megaláztatás energiájával, amit a húsipar termel? Mert azt tudjuk, hogy az energiát nem lehet létrehozni vagy megsemmisíteni, csak más formára alakítani. Azon gondolkodom, hogy mi történik ezzel az energiával? Mi lesz vele?...

****

Nos, felsoroltam három jó érvet, ami miatt érdemes lemondani a húsról. A kiegyensúlyozott és pártatlan újságírás érdekében most tegyük fel a kérdést: "És milyen érv szól mellette?"

Igazából csak egy jó érvet hallottam a húsevés mellett: azt, hogy jó íze van. E egy jó érv, mert őszinte. Sok ember számára valóban jóízű a hús. még én magam is elismerem, hogy időnként megkívánom.

Azonban, ha mélyen elgondolkodunk, akkor rájövünk, hogy a húsalapú táplálkozás semmilyen módon nem védhető meg; azoknak a környezeti, gazdasági, etikai és egészségügyi kríziseknek a fényében, amiken ma keresztülmegyünk, a húsról való lemondás az egyik legbölcsebb és legjobb választás, amit tehetünk.

****
Oszd meg ezt a posztot a faladon, lájkold, és küldd el a linket a barátaidnak. Terjeszd az igét. A húsevés feladása az egyedüli legnagyobb hozzájárulás, amit tehetsz a fenntartható, etikus és egészséges jövő érdekében."

Néhány záró gondolat: a természeti népek húsfogyasztási szokásai, bár környezetileg valóban nem annyira végzetesek, mint a húsipar, mégis csak azt az önző mentalitást képviselik, amikor elveszünk a természettől valamit, amit nem tudunk visszaadni. nem is beszélve arról, hogy a globalizáció és túlnépesedés korában mér ezeket a természeti kultúrákat is a kihalás veszélye fenyegeti, hiszen nincs már hol vadászni, és nincs mit kifogni a tengerekből, folyókból. Ha viszont már így is, úgy is kénytelenek vagyunk megtermelni az élelmiszereinket, akkor választhatjuk ennek az etikus és fenntartható módját. Az erőszakmentesség elvének szempontjából egy vadász vagy halász is ugyanolyan erőszakot követ el az élelem megszerzése érdekében, mint az, aki a hentesnél vásárol. Ha pedig megvan a választási lehetőségünk, akkor éljünk vele, hiszen azok fogják megváltoztatni a világot, akik elég őrültek ahhoz, hogy elhiggyék magukról, hogy valóban képesek rá.

A hús ízével kapcsolatban pedig érdemes tudni, hogy függőséget okoz, vagyis a hús hirtelen megvonása sóvárgással jár, ami néhány hétig, hónapig fennmaradhat, de utána megszűnik, és elkezdjük érezni és élvezni a növények valódi ízét. Ez minden állati fehérjére igaz, vagyis a tojásra és a tejtermékekre is. Ha eldöntötted, hogy vegán leszel, akkor érdemes minél több teljes és természetes ételt fogyasztani, mert így hamarabb le tudod majd küzdeni a junkfood-függőségedet, és a szervezeted átáll a valóban tápláló és emészthető ételek igénylésére, a feldolgozott élelmiszerek és állati fehérje helyett. Én 24 éve vagyok vegetáriánus, és tavaly márciusban álltam le a tejtermékekkel. 1-2 hónapig még hiányoztak, de most már nem kívánom, és úgy érzem, hogy csak növényi alapanyagokból is változatos és teljes értékű étrendet tudok összeállítani magamnak. Mindenki másnak is javaslom, hogy végezze el a maga kísérletét, ha érez rá inspirációt.