A lábak sorrendje

Újabb részlet Gregor Maehle Ashtanga-könyvéből:

"A bal láb először

A szuptakúrmászanában az első sorozatban először a bal lábat helyezzük a nyakunk mögé, és ugyanezt a sorrendet követjük a második sorozat következő pózában is, a jóganidrászanában. Általánosságban véve, amikor mindkét láb a fejünk mögött van, először mindig a balá lábat tesszük be, utána pedig a jobbat. (Ez nem érvényes az olyan pózokban, mint az ékapáda-sírsászana, amelyekben csak egy láb van a nyakunk mögött. ezek a pózok teljesen másmilyen energetikai struktúrát követnek.)

Ez ellentétben áll a lótuszpózokkal, például a padmászana vagy szúpta-vadzsrászana, ahol először a jobb lábat helyezzük a lótuszba, és utána a balt. Mint ahogyan korábban leírtuk, az oka, hogy ebben a sorrendben helyezzük be a lábunkat a lótuszba, és nem a fordítottban, a hasüreg aszimmetriájának figyelembe vétele. ha először a jobb lábunkat helyezzük a lótuszba, az megtisztítja a májat és a lépet, míg a fordított sorrendnek nincs ez a hatása a jóga-sásztra szerint.

Hasonlóképpen, ha a bal lábat helyezzük először a dvipada-sírsászanába, azzal figyelembe vesszük a mellüreg asszimmetriáját, ami nem történne meg, ha megfordítanánk a lábak sorrendjét. ha a bal lábat helyezzük először a dvipada-sírsászanába, az különösen tisztítja és erősíti a szívet, de a tüdő számára is hasznos.

Vannak arra vonatkozó spekulációk, hogy a lábak behelyezésének fordított sorrendje a láb-a-nyak-mögötti pózokban, mint például a dvipada-sírsászanában és a jóganidrászanában kiegyensúlyozza a lótuszpózokat, mint a szúptavadzsrászana és a kárandavászana. Bár első ránézésre nem tűnik úgy, hogy sok bizonyíték lenne a láb-a-nyak-mögötti pózok és a lótuszpózok közötti kiegyensúlyozó kapcsolatra, sok évnyi tanítás során észrevettem, hogy azok a gyakorlók, akik a teljes második vagy teljes első sorozatot gyakorolják, nem hajlamosak az elbillent medence szimptómájára. Ez a probléma azonban gyakran megjelenik azoknál a gyakorlóknál, akik hozzáteszik a második sorozatot a szúpta-vadzsrászanáig és sokáig időznek a szúpta-vadzsrászanánál vagy az ékapáda-sírsászanánál. (Ismét meg kell említeni, hogy az elferdült medencével rendelkező gyakorlók jelentős többsége általában kávét iszik és nő. A nőknek általában alacsonyabb az izomtónusuk, mint a férfiaknak, ami azt jelenti, hogy a testük lágyabb és könnyebben felborul az egyensúlya. A kávé egy stimulálószer, ami kilöki és mobilizálja a csit/pránát. Ezt a pránát, más dolgok mellett, arra használjuk, hogy megtartsuk a test finom egyensúlyát. A kávé csökkenti a medence pránikus stabilitását. Megfigyelések alapján a koffeinmentes kávé nem rendelkezik ezzel a hatással.) Más szavakkal, még nem részesülhettek a dvipada-sírsászana kiegyensúlyozó hatásában.

Természetesen nem az a megoldás, hogy elkezdjük a dvipada-sírsászanát gyakorolni, mielőtt készen állunk rá, mert ez mindenféle más problémához vezetne. Ha ennél a pontnál kialakul az elferdült medence problémája, akkor, és csakis akkor elkezdhetjük egyes lótusz pózok gyakorlását a bal lábbal kezdve. ennek egy módja az lehet, ha a szúpta-vadzsrászanát, úrdhva-padmászanát, pindászanát, matszjászanát, padmászanát, jógamúdrát és az utpluthit minden másnap bal lábbal kezdjük, vagy rábízzuk a tanárunkra, hogy melyiket kezdjük bal lábbal.

Valószínűleg visszatérhetünk a jobblábas lótuszhoz, miután elkezdtük gyakorolni a dvipada-sírsászanát és a jóganidrászanát és megtapasztaltuk kiegyensúlyozó hatásukat."