Láb a nyak mögött

Újabb részlet Gregor Maehle Ashtanga-könyvéből:

"Láb-a-nyak-mögötti sorozat

A láb-a-nyak-mögötti pózok alkotják az aktív elemek második esszenciális sorozatát, és a jógapózok közül a legfontosabb, leghatékonyabb és leghasznosabb pózok. Fontosságuk abban a tényben is megmutatkozik, hogy minden progresszív ashtanga vinyásza sorozatban több láb-a-nyak-mögötti póz van, mint az előzőben. Míg az első sorozat csak egy láb-a-nyak-mögötti pózt tartalmaz, a második sorozat már hármat, a harmadik sorozatban hat van, a negyedikben pedig már nyolc láb-a-nyak-mögötti póz van, ami az egész sorozat harmada.

Minden láb-a-nyak-mögötti póz célja először is az, hogy megnyissa a csípőízületet, másodszor pedig az, hogy erősítse a gerincet és a mellkast. Mindezt bármiféle káros hatás nélkül el lehet érni, ha analizáljuk a pózt és körültekintően, de kitartóan haladunk előre. Ha fölösleges sietséggel haladunk, és nem értjük a mögötte fekvő anatómiát, akkor visszaeshetünk és hosszú távon sokkal lassabban fogunk haladni. majdnem minden nehéz pózt el lehet sajátítani, ha precízen lebontjuk alkotóelemeire, amint azt később tárgyaljuk ebben a részben.

A láb-a-nyak-mögötti pózok megnyitják a csípőízületeket, ami folytatódik a haladó sorozatban az extrém csípőcsavarások formájában. ez a folyamat kiszabadítja az életerőt nyugvóhelyéről a gerinc tövéből, melynek felemelkedése isteni involúciót eredményez.

(Az „evolúció” kifejezés a latin evolvere szóból származik, ami a volvere („gurulni” és az ex („ki”) elütag összetétele. Az evolúció, vagyis a fajok és az egész világ „kigurulása” a megnyilvánulatlanból a jóga szemszögéből egy „lefelé és kifelé taró” folyamat, a tudat (szahaszrára csakra) felől a föld elem (múládhára csakra) felé. E folyamat közben az isteni önvalóról szóló tudás elvész. E tudás visszaszerzése érdekében a jógi lehetővé teszi az életerő felemelkedését a csakrákon keresztül, hogy felismerje az isteni lényeget a szahaszrára csakrában. Mivel ez a befelé és felfelé tartó mozgás megfordítja az evolúció irányát, involúciónak nevezik.)

A láb-a-nyak-mögötti pózok a mellüregben található szervek (vagyis a szív és a tüdő) fejlesztésében is fontos szerepet játszanak, mivel erőssé és rugalmassá teszik a bordakosarat a ránehezedő súly és pneumatikus nyomás által.

És végül, a hátrahajlítással együtt a láb-a-nyak-mögötti pózok visszaadják a gerincnek a vibráló és fluidikus természetét, hogy a Shakti felemelkedésének útjává válhasson. A hátrahajlítás közben a gerinc kiterjed, de egy mély, haladó hátrahajításban el kell lazítani a törzsfeszítőizmokat, és a törzshajlító izmok azok, amelyek mélyebbé teszik a hátrahajlítást. A láb-a-nyak-mögötti pózok a középnehéz és haladó hátrahajlítások kontrapózai. Hacsak nem extrém módon hajlékony egy gyakorló, előre fogja hajlítani a törzsét. Azonban ezekben a pózokban a helyes akció az, hogy a hát és a nyak feszítőizmai segítségével visszahozzuk a gerincet a semleges vagy egyenes helyzetbe, a nyakunk mögött lévő láb előrehajlító ereje ellenében. Ezáltal a láb-a-nyak-mögötti pózok fontos tényezővé válnak a törzsfeszítő izmok edzésében."