Nem csinálok titkot belőle: amikor az ember növelni akarja a nézettséget, akkor vagy a fogyókúráról, vagy a szexről, vagy pedig a húsevésről kell írni, semmiképpen nem a filozófiáról. Sajnos a mai olvasó ingerküszöbe idáig süllyedt, és ezzel valószínűleg az online média szerkesztőinek jelentős része tisztában van. Ami nem is baj, de viszont legalább ne írnának hülyeségeket, ha már a témához nyúlnak! A napokban olvastam a "Diétázás első törvénye" című cikket, amely voltaképpen nem szólt semmiről, de bizonyára jelentős nézettséget hozott a bolgnak, amiben megjelent. Úgyhogy gondoltam én is, hogy billentyűt ragadok, és legalább pár használható gondolattal is hozzájárulok ehhez a divatos témához, bár a lényeget már számos korábbi blogban leírtam. Manapság is megkeresnek azonban emberek olyen kérdésekkel, hogy "Elkezdtem fogyókúrázni, hogyan csináljam?" Szóval akkor itt van az okosság!
1. Kifogás mindig van. Ha rákeresünk a Gugliban a mai bejegyzés címében szereplő kifejezésre, akkor több tucat cikket találhatunk, ami azt ecseteli, hogy miért káros, veszélyes, és fölösleges a fogyókúra. Ami ráadásul mind igaz is, csakhogy a mezei tohonya felhasználó erre mit lép? "Na látjátok, itt írja, hogy milyen veszélyes a fogyókúra, úgyhogy én inkább bele sem kezdek, mert így kövéren tovább élek!" És szel magának még egy jókora karaj fehér kenyeret, megkeni tepertős zsírral, lilahagymát karikáz hozzá, és átkapcsol valamelyik valóságshow-ra. Tehát az alapvető probléma az, hogy az ilyen kijelentésekkel a lusta és evésfüggő emberek könnyen elaltathatják a lelkiismeretüket, amely minden nap megszólal, amikor tíz lépcsőfok után vörös karikák ugrálnak a szeme előtt, és 220-ra szökik fel a pulzusa, ha harminc métert kell futnia a villamos után.
2. A fogyókúra valóban káros. Főleg, ha testmozgás nélkül, kalóriaböjttel, esetteg nulldiétávla próbáljuk egy-két hét alatt legyűrni az évek alatt felhamlozott zsírpárnákat. Az eredmény: plöttyedt bőr, megerőltetett szív és/vagy emésztő- és kiválasztórendszer (attól függően, hogy milyen csodakapszulát szedtünk be), töménytelen méreganyag a véráramban, és még több visszaépülő kiló, miután a kúra véget ért. A legjobban eladható fogyókúrák ugyanis azok, amelyek a lehető legrövidebb idő alatt ígérik a legtöbb mínusz kilót, és lehetőleg komolyabb lemondás (értsd étrendi megkötések és edzésterv) nélkül. Ha testmozgás nélkül fogysz le, az eredmény esztétikaliag ugyancsak előnytelen lesz. Ha az ember nem dönti el egyszer és mindekorra, hogy változtat az étkezési szokásain és mozgésszegény életmódján, akkor BÁRMILYEN fogyókúra eredménye átmeneti lesz. Nem kevés jojózó embert láttam már, akiknek a testsúlya szinte évente liftezett húsz kilókat föl-le, anélkül, hogy az izomtömegük nőtt volna, ehelyett inkább csökkent.
3. Egészséges testmozgás nélkül nincs egészség. Én mindenkinek azt szoktam ajánlani, aki változtatni akar az életén, hogy kezdjen el mozogni. Aki ugyanis rendszeresen sportol, abban elég hamar tudatosul a plusz kilók által okozott hátrány. A jógában ez különsen szembeötlő, hiszen számos kulcsolós, csavarós póz végrehajtásában éppen hogy a derék körüli zsírpárnák fognak megakadályozni. A fogyáshoz ugyanis inspiráció kell, és szerintem nem mindig elég az esztétikai megfontolás. Az, hogy visszaadjuk a testünknek a vele született funkcionalitást, sokkal jobb inspiráció, mint az, hogy beleférjünk az öt éve vásárolt alkalmi ruháinkba. Minden, ami sport, jöhet. Persze fokozatosan és rendszeresen, hiszen ahogy a háj is évek alatt rakódott ránk, a csúcsformánkat is hosszú évek erőfeszítésével érhetjük el, ha egyáltalán van olyan pont, ahonnan ne lehetne még tovább fejlődni. Szóval a jóga, a kardió (úszás, futás, bicikli, görkori, evezés, stb…), erősítés, labdajátékok, és még sorolhatnám, mind nagyon jót tesz, legalábbis sokkal jobb, mint a nulla mozgás. Persze nem azt jelenti mindez, hogy ha eleget edzünk, akkor bármit ehetünk.
4. Egészséges étrend mellett nincsenek plusz kilók. Sajnos azt kell mondani, hogy mind a húsevők, mind a vegetáriánusok között nagyon sok olyan ember van, aki egészségtelen ételeket eszik. Abból pedig nem lesz egészség. Lehet, hogy van olyan genetikájú ember, aki nem hízik a mekis kajától, de pár éves meki-diéta után bizton számíthat valamilyen krónikus betegség kialakulására (akár rák, vagy keringési, vagy ízületi, autoimmun betegségek). Az agyonfeldolgozott kuka-kajákat mindenkinek ki kellene zárnia az étkezéséből. Tulajdonképpen minden, ami dobozban, csomagolásban van, és feldolgozott, jó eséllyel tartalmazni fog olyan anyagokat, amik emészthetetlenek, és nagyon kicsi az esélye annak, hogy esszenciális tápanyagok is maradtak benne. Ha egészségesek akarunk lanni, akkor a piacon fogjuk beszerezni az alapanyagokat, és nem a Tesco-ban. Én még a szárazárut (gabonafélék, hüvelyesek) is kimérősen veszem általában. A teljes értékű, növényi étrend mellett a testsúly önmagát szabályozza.
5. Az egészséges életmód egész életünkre szól. Minden, amit kúraszerűen alkalmazunk, csak átmeneti eredményeket fog adni. Ha tehát egészséges az étrendünk, és megfelelően változatos alapanyagokból áll, akkor vitaminokra, táplálék-kiegészítőkre sincs nagyon szükségünk. Ezekkel ugyanis nem lehet helyettesíteni a zöldségeket és gyümölcsöket. Ha röviden szeretnénk összefoglalni az egészséges étrend alapelveit, akkor az a következő lenne: korlátlan mennyiségű zöldség és gyümölcs, lehetőleg minél többet frissen, nyersen, minél több növényi fehérje, és a szükségletek szerinti mennyiségű növényi szénhidrát (gabonaféle, keményítőtartalmú zöldség). És ne felejtsük ki a csírákat, friss fűszernövényeket és gyógynövényeket sem! Ha többet sportolsz (mondjuk napi 2-3 órát), akkor több szénhidrátra lesz szükséged (de azért nem 5 grammra testsúly-kilgrammonként, ahogy a gyúrósok mondják). Ha mondjuk csak napi egy jógát tolsz, akkor kevesebb szénhidrát is elég, de a fehérjére akkor is szükséged van. Mondjuk a cukrokat és édességeket, a gluténtartalmú gabonákat (búza, árpa, rozs) és a krumplit nem ajánlom, de azon kívül még számtalan szénhidrát-forrás létezik. Gondoljunk bele, hogy régen a harcosok vagy akár a parasztok, kétkezi munkások napi 8-10-12 óra fizikai aktivitást fejtettek ki (jöttek-mentek gyalog vagy lovon, terheket cipeltek, nehéz szerszámokat használtak). Egy funkcionális vagy kardió-edzésen ezt a terhelést próbáljuk reprodukálni, csak könnyített formában. És ha már valaki napi egy órát edz, azt űber-egészségesnek tekintjük. Persze fő a fokozatosság, nem az a cél, hogy két hét alatt váljunk aktakukacból dokkmunkássá!
6. A fejlődés ciklikus, és nem lineáris. Képzeljünk el egy fazekast, aki az edényét forgatja a fazekas-asztalán és a keze apró mozdulataival formázza ki, a fölösleget lehántva az agyagdarabról! Hasonlóképpen fogunk mi is fejlődni, változni, ha ráállunk az egészséges étrendre és a rendszeres sportra. Lesznek jobb napok, rosszabbak, néha egy-két kiló feljön, néha lemegy, de összességében egy egészségesebb, harmonikusabb élet felé fogunk haladni, és egyre pontosabban fogjuk érezni, hogyan reagáljunk a külső és belső változásokra. Ha fáradtak vagyunk, akkor kofein helyett pihenjünk, ha több az erőnk, időnk, akkor nem árt meg egy plusz edzés a megszokotthoz képest! Az anyagcsere és a tápanyag-igény is változik az évszakokkal együtt. Ezeket a ciklusokat folyamatosan összekapcsolva haladhatunk arrafelé, hogy a testünk ne problémát, szenvedést és bosszúságot okozzon, hanem egy hasznos és hatékony eszköz legyen magasabb céljaink megvalósításában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése