Sokakban felmerül a kérdés, hogy miért is szeretem annyira a hot jógát. Nos, Maehle is kitér arra, amit szinte minden Ashtanga-oktató megemlít, hogy az izzadás a méregtelenítés egyik alapvető módszere. Vannak "szakértők", akik ezzel nem értenek egyet, és azt mondják, hogy a túlzott izzadás egyáltalán nem méregtelenít, hanem csak ásványi anyag-vesztéshez vezet. Való igaz, hogy az izzadással együtt valamennyi ásványi anyag is ürül, de éppen ezért Hot jóga közben és előtte érdemes inni, hogy ne eleve dehidratált állapotban jöjjünk órára. Emellett visszapótolhatjuk az ásványi anyagokat tabletták vagy még inkább superfoodok (például Spirulina és Chlorella algák) segítségével.
De vissza a tételemre: miért is méregtelenít az izzadás? Az emésztőrendszerünk mellett a bőr a legnagyobb felületű anyagcsere-szervünk. tudjuk azt, hogy a bőr sokféle anyagot (hasznosat és károsat is) képes felszívni, éppen ezért nem mindegy, hogy szintetikus kozmetikumokat kenünk magunkra, vagy természetes anyagokat, például növényi olajokat és gyógykivonatokat, amelyek táplálják és erősítik a szöveteket. Ha befelé zajlik anyagcsere a bőrön keresztül, akkor kifelé is kell történnie.
Az ájurvédában éppen a bőrfelületet használják a szövetekből kivont ama, vagyis méreganyagok eltávolítására. Meleg növényi olajokkal masszírozzák be a pácienset, amelyek kitágítják a pórusokat, és rajtuk keresztül kiemelik a szennyező anyagokat. A masszázs, csakúgy mint az ászanák, nyomást gyakorol a szövetekre, és ezáltal kipréseli belőlük a szennyeződéseket. Az olajjal bemasszírozott pácienset ezután gőzkamrába teszik, ahol a hő hatására tovább tágulnak a csatornák és ürülnek a méreganyagok.
A jógában a légzés, a bandhák és az ászana-vinyásza mozdulatok segítségével belső hőt (agnit) termelünk a sejtekben. Erre a folyamatra rásegíthetünk a meleg, párás környezettel, amelyben könnyebben tudunk izzadni, mint egy 20-25 fokos teremben. Az izzadás során méreganyagok távoznak a szervezetből, ezt Pattabhi Jois is alátámasztotta. Van azonban egy népszerű hiedelem, miszerint a gyakorlás során keletkező izzadságot nem szabad lemosni a testünkről, hanem hagyni kell beleszáradni, vagy pedig vissza kell masszíroznia végtagokba.
Bennem ez mindig visszatetszést váltott ki, hiszen az ember ösztönösen igyekszik a zuhany alá egy jó izzadós jógaóra után, hogy lemossa magáról a sok szennyet. És végül Gregor Maehle alátámasztotta ezt a dolgot Pránájáma-könyvében. Azt írja, hogy a fenti tétel a Hatha-jóga pradípikában nem az ászana-gyakorlás közben keletkező izzadságra vonatkozik, hanem a pránájáma-gyakorlás közbenire. Ez utóbbi tiszta, ódzsasszal (életerővel) teli izzadság, amit ha bemasszírozunk a testünkbe, akkor az ragyogóvá és erősé válik. Az előbbi viszont a méregtelenítésből származó izzadság, amit érdemes minél hamarabb lemosni magunkról.
Ha pedig az izzadságunk telis-tele van méreganyagokkal, akkor bizony a szaga sem lesz túl kellemes. Az ájurvédában a test és az izzadság szaga alapján a beteg állapotát is diagnosztizálni tudja az orvos. Ha a saját testszagunk is zavar, akkor valószínűleg sok a méreganyag bennünk. Ez lehet a kellemetlen hónaljszag, fejszag, lábszag is akár, amelyet a gyakori zuhanyzással és a tisztálkodással sem tudunk semlegesíteni. Ilyenkor nem a kemikáliákkal teli dezodorok és az erős parfümök használata a célravezető. Ehelyett érdemes elgondolkodni azon, hogy az étrendünkkel mennyi méreganyagot viszünk be a szervezetünkbe, illetve alávetni magunkat egy-két méregtelenítő kúrának.
A teljesség igénye nélkül leírok pár jelenséget, amelyeket én magam is tapasztaltam az izzadság vagy a test szaga és a betegségek közötti összefüggésekről. A savanykás testszag általában elsavasodott szervezetre utal, amelyben túl sok a pitta dósa. A szúrós testszag gyakran váta-zavarokra utal, ilyenkor a beteg feszült, görcsös, stresszes, és bár általában nem túlsúlyos, hanem inkább alultáplált, a méreganyagok a mély szövetekben (ideg, velő, csont) rakódhatnak le. A szúrós, kesernyés testszag autoimmun betegségeket, ízületi gyulladásokat is jelezhet. Az édeskés vagy aceton-szerű testszag magas vércukorra utalhat, vagy általános metabolikus szindrómára. A rothadó húsra emlékeztető szag rákos daganatok jelenlétéről árulkodhat. Az ázott kutyára vagy rothadó szalmára emlékeztető szag magas koleszterin és vérzsír-szintre utal, túlsúlyos, izzadékony emberek jellemzője lehet. A gombára emlékeztető izzadságszag a bélflóra felborulására, esetleg candidiázisra is utalhat.
Az alkohol, koffein és a nikotin olyan anyagok, amelyek rendkívül erősen és negatív irányba befolyásolják a testszagot, csakúgy,mint a hús és egyes növények (például hagyma és fokhagyma) fogyasztása. Én ezeket azonnal fel szoktam fedezni valakin, aki belép jógaórára. Mindezek ellenére érdekes, hogy a legtöbb ember testszaga vagy izzadságszaga nem szokott zavarni, bár a saját szagomra nagyon kényes vagyok.
Az indiai írások szerint a tökéletességet elért szentek testének szaga rendkívül kellemes, rózsára, lótuszra vagy szantálra emlékeztet. Mindez csupán az anyagcserénk tisztaságától, hatékonyságától függ, és természetesen az életmódunktól, táplálkozásunktól. Nem érdemes a genetikára fogni, mert bár igaz az, hogy születésileg fogva rendelkezünk bizonyos anyagcsere-beli sajátosságokkal, de a méreganyagok jelenléte nem természetes és nem is kívánatos. Mindenki előtt ott a lehetőség, hogy a hot jóga gyakorlásán kívül is figyelmet fordítson az étkezésére, az életmódjára és rendszeresen méregtelenítsen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése