"A vállízület
A
vállízületre esik a terhelés java része a kartámaszok közben.
A kartámaszok nagyon fontosak és hasznosak; sajnos azonban a hosszú
ideje Ashtangát gyakorlók sokszor feladják őket a
vállproblémák miatt. Ezek a problémák elkerülhetők, vagy ha
már bekövetkeztek, akkor rehabilitálhatók a megfelelő anatómiai
megértés és abból kiinduló gyakorlás által.
A
vállízületet gömbízületnek írhatjuk le, a csípőízülethez
hasonlóan. A két ízület között az a különbség, hogy a
csípőhöz képest a váll sokkal nagyobb tartományban képes
mozogni minden irányban. Mivel a mozgástartomány mindig
fordítottan arányos a stabilitással, ez azt is jelenti, hogy a
vállízület sokkal kevésbé stabil, mint a csípő, mivel sokkal
kevesebb csont támasztja. A vállízületet a lapocka bemélyedése
alkotja, amelyben a felkarcsont feje helyezkedik el. A kar hatalmas
mozgástartományát a lapockamélyedésnek a csípő ízvápájához
képest sokkal sekélyebb volta teszi lehetővé. A vállízület nem
tudja megakadályozni a felkarcsont fejének diszlokációját, mint
ahogyan a csípőízület képes megakadályozni a combcsontét.
Ezért a porcszegély, az ízületi tok, a szalagok és az inak
összessége tartja a helyén a felkarcsont fejét. A vállízület
porcszegélye egy rostos párna, mely a térd meniszkuszához
hasonlít. Kipárnázza a vállízület mélyedését, és mélyíti
a rést a karcsont feje számára, így stabilizálva az ízületet.
A bicepsz ina a porcszegélyhez tapad, és a vállízület fontos
elülső támasza. Ezen kívül aktív támaszt nyújtanak még a
rotátor köpeny izmai, melyek szintén az ízületi tokba
integrálódnak. A rotátor köpeny izmai a supraspinatus,
infraspinatus, teres minor és subscapularis
izmok. Ha megfeszülnek, akkor az ízületi tok szorosabb lesz, ami
stabilizálja az ízületet. Stabilizáló szerepe mellett, a rotátor
köpeny izmai dinamikus mozdulatokat is végeznek. A supraspinatus
főleg a távolítást végzi; az infraspinatus és a teres
minor a kifelé forgatást végzi, a subscapularis pedig a
kar befelé forgatását végzi.
A
vállízület csak közvetetten kapcsolódik a központi csontvázhoz
(gerinc, mellkas, medence) a kulcscsonton keresztül, ami kétoldalt
ízesül a vállcsúcshoz, középen pedig a szegycsont-kulcscsonti
ízesülésen át a szegycsonthoz. Valójában három ízület és
egy ízesülés alkotja a vállövet. Ezek a lapocka-felkarcsonti
ízület, a vállcsús-kulcscsonti (AC) ízület, a
szegycsont-kulcscsonti ízület, valamint a kulcscsonti-mellkasi
ízesülés (ahol a kulcscsont végigsiklik a bordakosáron). Ez a
négy működik együtt azért, hogy teljessé tegye a vállöv
mozgási tartományát. A vállízület funkciója és stabilitása
az ízületek ezen összességének koordinált integrációjától,
valamint a szalagok, izmok és inak rendszerének pozíciótól függő
működésétől függ."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése