A reggeli gyakorlásokon lassan fogyatkozik a létszám, úgy látszik, fárad a társaság. Pedig szerda reggel rövidre fogtam, csak az első sorozatot toltuk végig két óra alatt, utána ugyanis indultunk kirándulni. Éjszaka esett az eső, de reggelre elállt, és csak tíz körül kezdett megint cseperegni, amikor éppen indultunk autókkal Murvicába, egy innen öt kilométerre lévő településre. A parkolóban egy másik magyar csoport és csapódott hozzánk, akik szintén Zoran vezetett túrájára jöttek a Sárkánybarlangba. Tavaly már megtaláltuk Orsival a hegyoldalban megbújó remetelakot, de mivel zárva volt az ajtaja, nem tudtunk bemenni. Idén viszont, bár egy-két esővel kísérve, de egy olyan ember vezetése alatt tekintettük meg a barlangot, aki már tizenhárom éve vezet ide túrákat. A barlangban a tizennegyedik században egy szent élt, de már előtte is pogány termékenység-templomként funkcionált. A barlang tetejére mutatva Zoran rámutatott, hogy egy vaginához hasonlít a formája. A barlang falát díszítő számos faragás között vannak pogány faragványok, de keresztény ihletésűek is. A sárkányt, tigrist és fenevadat ábrázoló jelenet mélyebben van a sziklába vájva, így sejthető, hogy egy korábbi, pogány témájú faragványt távolítottak el, és a helyére faragták ki az Apokalipszisből származó jelenetet.
A barlangtúra után kettő körül értünk vissza Bolba, amikorra a nap is kisütött már, így délután még tudtunk strandolni kicsit. Öttől Jin jógát tartott Orsi, amit most jobban is viseltem a megszokottnál.
Csütörtökön reggel plusz hátrahajlításokat vettünk Ashtangán, majd kimentünk az Aranyszarvra strandolni. Délután Agni Flow volt, én csináltam, Orsi mondta és igazított. Ismét rájöttem, hogy milyen alapos és embert próbáló sorozatot sikerült összeállítanom :-). De azért utána még szétküldtük magunkat a két Gyurival a húzódzkodón: 100 húzódzkodás, 200 fekvőtámasz, 100 hasgyakorlat és 100 lábgyakorlat volt az esti menü, csak utána következett a jól megérdemelt vacsora.
Péntekre ismét remek strandidő volt, reggel egy Ashtanga 1-2. sorozat mixet tartottam, majd kijöttünk csoportképre, bár erről is hiányoztak páran. A napközbeni strandolás után úgy döntöttem, hogy egy trail runninggal búcsúzom Bractól, vagyis felfutottam a 770 méteres Vidova Gora hegyre, amelyre csak kétharmadáig jutottunk kedden Zolival. Másfél óra alatt sikerült megjárni oda-vissza, tíz-tizenkét kilométer murvás, köves, hepehupás hegyi ösvényeken. Jól ki is fáradtam, de azért utána jól esett még az Akro-jóga.
Sajnos kevesen jöttek az akróra, biztosan mindenki ilyenkor jön rá, hogy még nem strandolt eleget, nem vett ajándékokat, vagy nem nyalt elég fagyit a kikötőben. Minden esetre Ricsiék remekül főztek, azt hiszem, mindenki elégedettségére. Idén volt először olyan a tábor közönsége, hogy nagyjából mindenki a jóga miatt volt itt, nem pusztán nyaralni jött. Szombat reggel mindenki korán indul vissza, mi pedig még két napot rászánunk arra, hogy megtaláljuk a jövő évi tábor helyszínét. Utána pedig hazatérünk, keddtől tartom az órákat az Atma Centerben, és rendületlenül keresem az új Atma Budát :-).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése