A gazdatest

Az emberi test (mint ahogyan minden más nagyobb állta, főleg az emlősök teste is) paraziták (élősködők) millióinak lakóhelye. Ezt a folyamatot nem lehet megszüntetni, vagyis nem válhatunk kizárólagos bérlővé a testünkben. Bizonyos mikrooorganizmusokra, például a bélbaktériumokra kifejezetten szükségünk van az egészséges emésztési folyamathoz. Másokra (például a candida gomba) nincs szükségünk, még sem tekinthető kórosnak, ha valamennyi található belőle a béltraktusunkban. Ha viszont elszaporodnak a káros élősködők, akkor problémák vannak. 

A blogbejegyzés végén található videót a napokban láttam, és ismét megerősödött bennem, hogy milyen szerencsésnek mondhatom magamat, hogy áttértem a vegetáriánus táplálkozásra. A videón ugyanis egy 25 éves testépítő vastagbeléből távolítanak el műtéti úton kb 4-5 kiló különböző kifejlett bélférget. A videó látványos és gyomorforgató ugyan, azonban a bélférgesség kezelésének nyilvánvalóan nem ez a legmegfelelőbb és leghatékonyabb módja, a továbbiakban az is kiderül, hogy miért. 

Mielőtt a bélférgek témakörére rátérnénk a gyakorlatban, fontos tisztázni néhány alapvetést.

1. Nem csak az a bélféreg veszélyes, amely szabad szemmel is látható a székletben, vagy pedig konkrét tüneteket okoz. Számos mikroszkopikus bélparazita is létezik, sőt, testünk más részeiben is tartózkodhatnak élősködők, nem csak a bélcsatornában.

2. Bárki elkaphatja a parazita-fertőzést, hiszen petéik érintéssel, bőrön, nyálkahártyán, a szájon és a végbélnyíláson keresztül is bejuthatnak a szervezetünkbe. Utána a nekik megfelelő helyen a peték kikelnek, anyagcserét végeznek (elfogyasztják a bennünk rothadó táplálékot, majd a beleinkbe ürítenek), szaporodnak stb. A húsevők és a vegetáriánusok ugyanúgy ki vannak téve a fertőzésveszélynek, és különösen azok, akik rendszeres kontaktusban vannak háziállatokkal (kutya, macska, hörcsög, nyúl, disznó stb.) 

3. A védekezés leghatékonyabb módja tehát a személyes higiénia fenntartása (például kézmosás evés előtt, lábmosás ha mezítlábaztunk stb.) és az erős immunrendszer fenntartása, ugyanis akkor a szervezet ki tudja küszöbölni a fertőzéseket. Önmagában a fertőzéseknek való kitettség nem fog erősebb immunreakciót kiváltani, hiába hiszik ezt egyesek.

4. A bélféreg-fertőzést kísérő tünetek a következők lehetnek: allergiák, vérszegénység, hasi puffadás, véres széklet, hasmenés vagy székrekedés vagy a kettő váltakozása, láz, gyakori megfázás, influenza-szerű tünetek, bűzös széklet, bélgörcsök, hasi fájdalmak, gázképződés, hányinger, végbél-viszketés, különösen éjszaka. Egyes bélférgek ugyanis a végbél környékére petéznek, majd a körmünk alatt, illetve a székletben utaznak a peték a saját szánk vagy mások béltraktusa felé. Ezért fontos a gyakori kézmosás, főként evés előtt.

Hogyan diagnosztizálható és kezelhető a féreg-fertőzés? 

A vér, vizelet és a széklet viszgálatából általában megállapítható a fertőzöttség ténye. Ha a székletünkben fehér pontok, "cérnaszálak" vagy bármi mozgó dolog látható, akkor szinte biztosra vehetjük a dolgot. Sok blog foglalkozik a bélparaziták kiűzésével, vannak többek között gyógynövény-alapú készítmények is, melyeket itthonról és külföldről is megrendelhetünk. Ezek a kúrák sok esetben nem csak a bélférgektől, hanem a bélfalakra lerakódott nyálkakövektől is megszabadítanak. Nem árt egy pár beöltéssel kiegészíteni a kúrát. A széklettel kiürülő gusztustalan dolgok láttán és a közérzet javulását érezve a kúra után örömmel lélegzik fel az ember, hogy megszab aduét a parazitáktól és a méreganyagoktól, de ez sajnos nem mindig igaz. A peték ugyanis három-négy hét múlva ismét kikelhetnek, és a tisztító kúra befejezése után újra elszaporodhatnak. Egy magyar blogot is találtam, ami szerintem eléggé korrekt háttérinformációkkal szolgál, felsorolva az alienek típusait is. Én magam is végeztem Colonix-kúrát, amiből ha az ember két hónapot végigcsinál, akkor jó eséllyel vége a paraziták életciklusának is.

Tehát, ha kiderült, hogy bélférgeink vannak, akkor jobban tesszük, ha megszabadulunk tőlük. Mint mondtam, a fertőzés veszélyének még a vegetáriánusok és a vegánok is ki vannak téve, bár az ő immunrendszerük sok esetben erősebb, mint a húsevőké. Mégis azt kell mondani, hogy az étrend messze nem mindegy, és azok, akik nagyon sok állati eredetű fehérjét fogyasztanak, nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint az elsősorban növényi étrenden élő emberek. Miért?

Az emberi bélrendszer hossza 9-10 méter, ami a testünk hosszának körülbelül ötszöröse. A ragadozó állatok bélfala sima, és körülbelül a testük hosszának háromszorosa. Ettől eltekintve a ragadozó állatok is kaphatnak bélféreg-fertőzést. Az ember beleiben azonban még több a hely, hogy így fejezzük ki, sőt, a hosszú bélcsatornában a gyorsan megromló álltati fehérje órákon (rosszabb esetben napokon) keresztül rothad. Ez  a rothadó állati fehérje (mely a nagy mennyiségű hús, szárnyas, hal, tojás, tengeri állatok és tejtermékek fogyasztása által jut a bélcsatornába) a bélférgek elsődleges tápláléka. A növényi étrendet nem kedvelik, egyrészt a sok rost miatt, mely akadályozza mozgásukat, mésrészt a nekik tetsző savas közeg is hiányzik ilyenkor. 

Egyértelmű, hogy a testépítők és a sportolók, akik magas állati fehérjebevitelre törekszenek, nagyobb veszélynek vannak kitéve. Ha láttál már olyan testépítőt, akinek kockás ugyan a hasa, mégis kitüremkedik az egész a belek puffadása miatt, akkor tudod, hogy miről beszélek. Nem igaz tehát az, hogy ha eleget edzek, akkor ész nélkül kajálhatok bármit. A növényi étrendre való áttérés tehát jó eszköz lehet a megelőzésben, illetve segíthet kiéheztetni a bennünk lévő férgeket, fertőzöttség esetén azonban érdemes konkrét féregűző kúráét is tartani. Egyes gyógynövényeket kifejezetten nem kedvelnek a bélférgek (például fokhagyma, kurkuma stb.), de esetenként gyógyszeres kezelés is indokolt lehet.

A növényi (vegán) étrendre való áttérés mellett egyéni megérzésem az, hogy azokon belül is érdemes csökkenteni a savasító és nyálkásító hatású ételeket (ilyenek az édesítőszerek, cukrok, finomított liszt, a gabonafélék általában, és kisebb mértékben a hüvelyesek, illetve a növényi olajok, és az olajban sült ételek). A bélférgek kellemetlen társbérlők, mert egyrészt kikövetelik maguknak a kaját, vagyis többet eszünk, mint amennyire valójában szükségünk van, mésrészt azt sugallják, hogy állati fehérjét kell ennünk, mert ha nem kapnak belőle, akkor éhezni fognak. Vagyis a hús, tejtermék iránti éhség esetenként nem is a saját szervezetünk jelzése, hanem az élősködőké. A paraziták jelenléte esetenként elnyomja az immunreakciót, hiszen az élősködő érdeke, hogy a gazdatest sokáig életképes maradjon. Sőt, fogyást is előidézhetnek, mivel megeszik előlünk a kaját, de szerintem nem ez a legegészségesebb módja a fogyókúrának. Sőt, esetenként hízást is előidézhetnek, illetve szinte minden esetben fáradtságérzetet keltenek, és lassítják a regenerációs időnket. Kevesebb fehérje, több energia, de ez már egy másik téma, a Kína-tanulmány, amiről majd valamikor máskor írok. 

Addig is ajánlatos csekkolni a parazita-állományunkat, és átgondolni az étkezési szokásainkat. Szerintem jobb, ha mi végezzük a naulit, és nem egy Alien végzi helyettünk a beleinkben :-)