"A megnyilvánult állapot és a pasjanti
A
megnyilvánulatlan állapotból a gunákat
a katalizátorként szolgáló tudat puszta jelenléte készteti
működésre. Mint egy kémiai katalizátor, a tudat jelen van, és
szükség van rá ahhoz, hogy a megnyilvánulás „reakciója”
bekövetkezzen, de a folyamat során egyáltalán nem változik meg.
A gunáknak
ezt a második állapotát megnyilvánult állapotnak nevezik, és
ezalatt az egyetlen kategória, melyet a gunák
megnyilvánítanak, a kozmikus intelligencia (melyet univerzális
formájában mahatnak
és egyéni formájában buddhinak
neveznek). Ebben az állapotban a hangot pasjantinak
nevezik, és csak egy szótag, a szent Óm szótag alkotja.
Az
Óm, az elsődleges hang, és a mantrák
leghatalmasabbika jelentőségét nem lehet túlhangsúlyozni. A
Mándúkja Upanisad
(1.1) a következőket mondja: „Az Óm minden, ami létezik,
minden, ami létezett, és minden, ami létezni fog. És minden, ami
e hármon túl van, szintén az Óm.” Ezt a szent és elsődleges
hangot hallhatjuk a szamádhi
közben, és a hallgatására történő koncentráció az
upanisadokban
ajánlott alapvető meditációs technika.
Ugyancsak
a gunák
megnyilvánult állapota közben jön létre a különböző lények
kárana
sarírája.
A kárana sarírát,
ami a kozmikus intelligencián belül létezik, „okozati testnek”
nevezzük, azonban jelentősen különbözik attól, amit a test
fogalma alatt általában értünk. A kárana
saríra örök, vagy
nagyon hosszú életű feltételekhez kötött mintákból
(vászanákból)
és tudatalatti benyomásokból (szamszkárákból)
áll. A gunák
megnyilvánult állapota alatt, valamint a hang pasjantikus
állapota alatt az egó még nem létezik, és így nem igazán
mondhatjuk: „Én vagyok az, aki újjászületik.” - mely
kijelentést még Buddha is jogosan kritizálta. Mindazonáltal, a
tudatalatti valamiféle formája, ami e ponton nem kapcsolódik
semmilyen egoikus szemlélethez, már létezik. Ezért, amint valami
eltűnik, valami másnak meg kell jelennie. E „valami+ mögött
rejlő erő és információ a kárana
saríra, vagyis az
okozati test.
Amikor
a jógi erőfeszítése által a sakti
felemelkedik az ágjá
csakrába (harmadik
szem központ), akkor meghalljuk a szent Óm szótagot, megvalósítjuk
a kozmikus intelligenciát, az okozati test megtisztul, ami képessé
teszi a jógit arra, hogy elengedje vagy elkülönüljön a karmától.
A saktit
az Óm ismétlése, a rajta történő meditáció, és végül az Óm
„meghallása” által lehet felemelni. Látszólagos ellentmondás,
hogy bár a saktinak
tánylegesen el kell érnie az ágjá-csakrát,
hogy meghallhassuk az Ómot, valójában az anáhata
csakrában
(szívközpontban) halljuk, pontosabban onnan nyilvánul meg."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése