"A finom állapot és a madhjama
Ahogy
a teremtés folyamata folytatódik, A gunák
most a megnyilvánult állapotból a finom állapotba kerülnek. A
gunák
finom állapotában keletkezik a hang madhjama
szintje. A madhjamikus
állapotban nyilvánul meg a szanszkrit nyelv ötven betűje, ami
tizenhat magánhangzót és harmincnégy mássalhangzót jelent. Ez a
következő okból jelentős: A finom állapotban a gunák
megnyilvánítják az egoitást (ahankára)
és szigorúan szólva ettől a pillanattól beszélhetünk az énnel
kapcsolatos gondolatokról, tudatosságról, felfogásról. Ezek
után a gunák
létrehozzák a finom elemeket/esszenciákat (tanmátrákat).
Végül, mindkettő együtt – vagyis az egó és a finom elemek –
létrehozzák a finom vagy energiatestet (szúksma-saríra),
amit néha a jógikus testnek is neveznek. A finom test pránákból
(életerőből), nádíkból
(energiacsatornákból), bindukból
(energiapontokból), személyes vászanákból
(feltételekhez kötöttség) és szamszkárákból
(tudatalatti benyomásokból) és a legfontosabb, csakrákból áll.
Ennek eredményeképpen a finom test megérti és reagál a
szanszkrit nyelvre. Addig énekelhetjük a mantráinkat
angolul vagy bármelyik másik nyelven, ameddig csak akarjuk, de nem
fogják átalakítani a finom testet. Hogy aegy számítástechnikai
hasonlattal éljünk, a szanszkrit az a programnyelv, amelyen a finom
test operációs rendszere meg lett írva. Ha szeretnénk
átprogramozni az operációs rendszerünket, szanszkrit nyelven kell
bevinni az új instrukciókat. Máskülönben csak a tudatos
elménkhez szólunk, ami hasznos lehet, de közel sem olyan hatékony.
Most
vizsgáljuk meg, miképpen tárolódik az információ a finom
testben! Minden egyes csakra
bizonyos szanszkrit betűkhöz és mag-szótagokhoz (bídzsáksarákhoz)
kapcsolódik. A bídzsáksarák
azok a mantrák,
amelyeket a megfelelő csakra aktiválására, megnyitására és
energizálására használunk. A bhúta-suddhinak
nevezett fontos technikában is használják őket, mellyel az
elemeket tisztítjuk meg, és az első fejezetben ismertettük. A
bhúta-suddhi
alatt minden elemet a neki megfelelő csakra képvisel, és abban
nyilvánul meg, majd feloldjuk a következő, magasabb csakrában.
Ezt a folyamatot involúciónak nevezzük. Visszájára fordítja a
sakti
alászállását, amely az evolúciós folyamat során lefelé
kristályosodik ki az összes elemen keresztül, amíg nyugovóra nem
tér a múládhára
csakrában –
amikor is elveszítjük tudatosságunkat a bennünk lévő isteni
természetről. A bhúta-suddhi
nem lehetséges az összes csakra
és elem mag-mantráinak
használata nélkül. Ennek az az oka, hogy a Nagy
Istennő/prakriti/sakti
úgy nyilvánította meg, és programozta be a csakrákat
és az elemeket, hogy a mag-mantrákat
vibráltatta a hang madhjama
állapotában. Ebben a folyamatban rejlik számos jógikus technika
titka.
Minden
jelenséget sabdának
nevezett vibrációs minták alkotnak. Az isteni akarat a mantra
formájában használja a sabdát
a valóság alakítására. Az ősi látnokok hallották ezeket a
mantrákat
a mély szamádhiban,
és továbbadták nekünk. Most használhatjuk ezeket az értékes
mantrákat
a saját valóságunk átalakítására. A rishik
megtanították nekünk a mantrákat,
hogy végső soron megvalósíthattuk azt az isteni akaratot, amely
elsődleges alkalmazásuk mögött állt. A mantrák helyes
alkalmazása által felvihetjük a saktit
a hat alsó csakrán
keresztül a szahaszrárába,
ahol megvalósíthatjuk a sabda-brahmant."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése