2013. február 27., szerda

A könyökszoba

Alább következik dublini jógás kalandozásaink igaz krónikája :-) Nem sok eredménnyel jártunk, de azt azért megosztom veletek. Nos, Dublinban van vagy hat Bikram-stúdió, oda nem igazán akartunk menni. Ezen kívül van egy Hot Yoga Dublin, illetve találtam még a neten egy Harbor Yoga nevű helyet, de tüzetesebb vizsgálat után kiderült, hogy ez az amerikai Ohio állambam lévő Dublinban található, és bár visszírtak, hogy szeretettel várnak, végül le kellett mondanunk, mert nem volt igazán praktikus átruccanni az USA-ba egy jóga kedvéért. 

Reggelente gyakoroltunk ugyan, de a hűvös hotelszobában azért nem olyan könnyű reggel kivágni a pózokat, mint az Atmában a jó melegben :-). Orsi egyik munkatársa, Maria arról győzködött minket, hogy az Elbowroom (könyökszoba) nevű hely az nagyon jó, menjünk el oda. Orsi ki is nézett kedd estére egy Ashtanga 2-3 nevű órát, ami ugyan csak 75 perc hosszú, mi mégis naivan azt hittük, hogy a 2-3. sorozat pózaiból lesz egy kis válogatás. Kb fél óra alatt átértünk a LUAS-szal (ez a helyi villamos neve), és meg is találtuk a recepcióst. A jógaterem (illetve termek) egy terméskőből készült raktárépület vagy legalábbis ipari célzatú létesítmény területén található, és elsőnek a zumba-órára tévedtünk be, de utána sikerült átbotorkálni a recepcióra az udvaron keresztül. Jellemzően 18 Euró egy drop-in óra díja. Át is öltöztünk, majd meg kellett várni, míg a harmadik helyen lévő teremben véget ér az előző óra, és átmentünk. 

23 fok volt a teremben, padlófűtés, nem vészes. Kissé molett, szemüveges hölgy tartotta az órát, olyan tanárnénis kinézetű. Pedig az interneten egy izmosabb férfi képe volt az óra mellett, lehet, hogy megbetegedett, és helyettesítik, mint engem éppen odahaza. Kis ráhangolódással kezdtük, cicapóz, miegymás, egy lassú napüdvözlet után rendesen lenyomtuk az öt A-t és B-t. "Gentle Ashtangának" nevezném az órát, nem erőltetett semmit a tanárnéni, mondjuk nem is voltak extra hajlékony emberek az órán, bár tele volt a terem 16-unkkal. Végigcsináltuk az állókat, a Praszárita C-t kihagytuk, a féllótusz is nagyon óvatosan ment. Az állók végén még felcsillant bennem egy halvány reménysugár, hogy most aztán belekezdünk valami durva ászanázásra, persze a jelek nem igazán erre utaltak... El is kezdtük az első sorozatot, abból is kimaradt a Marícsi B és D. A návászanáig mentünk, amiből három kör volt csak, és utána befejezők, szépen lágyan. Végül jól esett átnyújtani magamat a mindennapos edzés után, reggelente is felváltva gyakoroltam egyes-kettes sorozatot. 

Én már megszoktam, hogy ne legyenek előre kimeditált elvárásaim egy ismeretlen jógaórával kapcsolatban, így nem éreztem csalódottságot, jó volt együtt gyakorlni. Orsi azonban nem bírta ki, megkérdezte azért, hogy miért volt "Ashtanga 2-3" az óra neve. A tanárnéni felvilágosított, hogy ez egy "Level 2-3" óra volt, és nem a sorozatra utalt a név. Ezek után elgondolkodtam, hogy a "Level 1" óra az milyen is lehet, illetve a teljes egyes sorozat, vagy a kettes-hármas milyen "levelbe" esne az ő kategorizálásukban.

Mondtam is Orsinak, hogy nem kell meglepődni, vezetett 2-3. sorozatot szinte sehol sem tartanak a világon, kettest is csak kb. én tartok egyedül az Atmában. Illetve elandalogtam azon, hogy mennyire el vannak kényeztetve a jógásaink az Atmában, mert világviszonylatban is kiemelkedő minőségű oktatóink és óráink vannak. Így aztán nem csoda, hogy ha egy atmás jógás külföldön ellátogat egy stúdióba, nem tudnak neki sok újat mutatni, és könnyen érheti csalódás, ha az itthoni órákhoz viszonyít. Úgyhogy becsüljétek meg magatokat és az atmás jógabérletet! :-)

Szombatra is beterveztünk még egy jógát, a 9:30-as órát a Hot Yoga Dublin-ban. Orsi megnézte a honlapon, hogy a Hilton hotel mellett van, és ki is nyomtatta az odavezető útvonalat. Gyalogszerrel vágtunk neki szombat reggel a több, mint fél órás sétának. Időben meg is találtuk a Hilton hotelt, ám jógastúdiónak a környékén se híre, se hamva. Némi keresgélés, kérdezősködés után végül beletörődtünk, hogy nem lesz hot jóga, és hazasétáltunk. Otthon még egyszer megnéztük, és kiderült, hogy a másik Holton mellett van a jógastúdió, a város másik végén, ami gyalogosan legalább két óráig tartott volna. Marad a szállodai jóga, illetve hazaérve a jó kis atmás órák! Azért nem árt, ha az ember körülnéz a világban, de a gyakorlásunkat ne bízzuk a véletlenre!


Nincsenek megjegyzések: