Egyik ismerősöm, egy sportedző mondta egyszer, hogy fogyni tulajdonképpen könnyű: több kalóriát kell elégetned, mint amennyit beviszel, és kész. Nos, ez nagy vonalakban valóban így van, nem kell itt sokat misztifikálni. Ugyanis a legtöbb ember, akinek nem sikerül fogynia, pont ezzel az egyszerű képlettel szokott megbukni. Szóval, ha valaki sokáig és következetesen ragaszkodik ehhez az egyszerű egyenlethez, az minden bizonnyal le fog fogyni.
Mindazonáltal valóban vannak más szempontok is, hiszen mindenki egyéni pszichofizikai adottságokkal és karmával rendelkezik, és akkor lehet igazán sikeres a fogyókúrában, vagy mondjuk inkább úgy, hogy az ahhoz kapcsolódó szemléletváltásban, ha tisztában van egyéni adottságaival és jellemzőivel. A jóga célja is tulajdonképpen az, hogy megismerjük önmagunkat. Úgyhogy most néhány lépést fogok javasolni, amelyeket érdemes megtenni, mielőtt elkezdünk ész nélkül koplalni, kilógó nyelvvel edzeni, vagy valami tuti hatásúnak beharangozott csodakapszulát szedni, esetleg mindhármat egyszerre.
Az anyagcsere alaptörvényein túlmenően, az evés mindannyiunk számára egy pszichés tevékenység is, amely által (más tevékenységekhez mérten) nagyon könnyen tudjuk jutalmazni önmagunkat. Ki tudja, hány embert láttam már egy megerőltetőnek hitt edzés vagy jógaóra után leülni a terülj-asztalkám elé azzal a jelszóval, hogy "Mert megérdemlem!" Szóval szinte minden esetben, amikor valakinek evés-zavarai vannak, legyen az akár túlzott evés, nassolás, kajafüggőség, anorexia, bulimia enyhébb vagy erősebb változatai, érdemes körüljárnia a témát, hogy mit is kompenzál vagy helyettesít az evéssel vagy éppen a nem-evéssel, vagy mi elől menekül.
Az étkezéssel való kiegyensúlyozatlan kapcsolat nagyon sokféle pszichés zavarra vezethető vissza, és bár ez a legkényesebb terület az egész fogyókúrában, ha ezt nem oldjuk meg, akkor vagy nem is fgunk tudni lefogyni, vagy belecsúszunk a jojó-effektusba, hiszen amint elértük a kívánt súlyt/formát, hátradőlünk, és elkezdjük jutalmazni magunkat. Utána pedig jön a bűntudat, és így szenvedünk egész életünkben, ahelyett, hoyg szembenéznénk a problémánk gyökerével, és kilépnénk önértékelési zavarainkból, érzelmi konfliktusainkból vagy azokból az élethelyzetekből, amelyek okozzák, illetve megpróbálnánk valós élményekkel, érzelmekkel betölteni azt az űrt, amit az üres kalóriákkal próbálunk.
A második lépés egy alapos hormon-vizsgálat, és bár ez is lehet az első folyománya, nem árt szakemberhez fordulni, aki segíthet helyreállítani a kibillent hormon-háztartásunkat. Itt is igaz az elv, hogy a túlzott lesoványodás is kibillentheti a hormonokat, nem csak a túlzott zabálás.
Ezek után a harmadik lépés annak az étrendnek a kialakítása, ami a számunkra ideális, nem csak a fogyókúra idejére, hanem hosszú távra. Erre számtalan rendszer, diéta, étrendi útmutatás létezik, említhetnénk akár a szénhidtátmentes étrendet, vagy a nyers vegán, vegán, laktovega, makrobiotikus, ájurvédikus stb. étrendeket. Nem mindenkinek lesz jó az egyik vagy a másik ne a divatra hallgassunk, hanem a szervezetünk jelzéseire. Sok-sok kísérletezésbe kerül, amíg megtaláljuk a számunkra ideális étrendet, de ne adjuk fel! olvassunk, kutassunk, kísérletezzünk, amíg nem érezzük a kicsattanó egészséget, energiát, ideális testsúlyt, hatékony emésztést megvalósulni a saját esetünkben. Lesznek sokan, akik egyik vagy másik tuti diétára esküsznek, és pár embernek valóban be is jöhet, de nem biztos, hogy mi is abba a csoportba tartozunk.
Én azért azt gondolom, hogy a laktovega étrenden belül és a természetes, feldolgozatlan élelmiszerek között érdemes kutakodnia a legtöbb embernek, bár van, aki ettől eltérő étrend mellett fog kikötni a végén.
A sport is olyan dolog, hogy testalkattól, életkortól, egészségi állapottól, edzéscéloktól függően érdemes összerakni, de talán itt is leszögezhető, hogy a legtöbb ember esetében nem várható tökéletes eredmény, ha csak egyféle testmozgáshoz, edzéstervhez ragaszkodik. Itt is érdemes kísérletezni, váltogatni, kombinálni, mert minél sokoldalúbban terheljük a szervezetünket, annál felkészültebb lesz a különböző környezeti behatásokra. A jóga eléggé sokoldalú, de bizonyos estekben önmagában nem elegendő, illetve a jóga terápiás hatásait is lekorlátozhatjuk, ha csak egy-egy kiragadott gyakorlatsorhoz ragaszkodunk, és folyton ugyanazt ismételjük. Persze az is jobb, mint semmit nem csinálni. Én általában azt szoktam javasolni, hogy ha bármit sportolunk (futás, bicikli, kondi, úszás, aerobik, fitness stb. stb.), azt legalább ugyanannyi jógával egészítsük ki. Hogy ez kinek mennyit jelent, ez is egyéni, Van, aki heti 3x1 óra mozgástól teljesen elégedett, és van, aki napi 2-3 óra mozgást igényel. Nem vagyunk egyformák.
Mindezek után a konklúzió a következő: ha mindegyik ponttal elegendő mértékben foglalkoztunk, és még mindig úgy érezzük, hogy nem értük el a csúcsformánkat, akkor marad a végső elv: "Változtass" Kezdd el elölről, fordulj más szakemberhez, hátha rájössz a pszichés zavaraid okaira. Próbálj ki egy másik étrendet, egy másik fajta edzést! Ez ember örökké fejlődik, és az e fejlődés nem csak a szemléletmódjára, a mentális működésére hat ki, hanem az életmódjára is. Egy önmegvalósított ember nem csak az elméje fölött aratott győzelmet, hanem olyan módon rendezi be az életét, hogy minden egyes aspektusa harmonikusan illeszkedjen egymáshoz. Itt az új év, sikeres kísérletezést kívánok mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése