1% elmélet

Újabb részlet Gregor Maehle Ashtanga-könyvéből:

"Második fejezet

Hogyan használjuk az indiai mitológiát és kozmológiát a gyakorlásunk elmélyítésére?

Ebben a fejezetben azt fogom elmagyarázni, hogy miért fontos tanulmányozni a jóga-gyakorlatok alapjában fekvő mitológiai hagyományt.

(Egyes tradicionális szaktekintélyek derogálónak tartják a nyugati „mítosz” kifejezést, amikor az ősi indiai mondákra használják. Ennek az az oka, hogy a modern megfogalmazásban, olyan kijelentéseket neveznek mítosznak, amelyek nem igazak ugyan, de a közhiedelem mégis elfogadja őket. Azonban ez nem a „mítosz” szó elsődleges definíciója, mely valójában egy nép vagy civilizáció ősi történelméről szóló tradicionális történetre vonatkozik, melyben gyakran istenségek vagy más, természetfeletti lények is szerepelnek. A „mítosz” és a „mitológia” kifejezéseket itt szigorúan ebben az elsődleges jelentésben fogjuk használni.)

Az elbeszélés során meg fogom mutatni, hogy a mítoszok tanulmányozása hogyan változtathatja meg a jóga-gyakorlásunkat, és azt, ahogyan az életünket éljük. Azt is el fogom magyarázni, hogy a mítoszok és isteni formák segítségével hogyan tudjuk létrehozni saját közvetlen kapcsolatunkat a Legfelsőbb Lénnyel.

Az első fejezetben elmagyaráztam, hogy a modern emberek többsége számára a karma/Ashtanga-jóga – a technikák és tevékenység jógája – a legígéretesebb követendő út. Azt is megmutattam, hogy azok, akik ezt a jógát gyakorolják, azzal a veszéllyel néznek szembe, hogy teljesen beszippantja őket a technikák, például az ászana gyakorlása, és elfeledkeznek arról, hogy minden jóga mögöttes célja vagy az, hogy az önvalóról szóló tudásra tegyünk szert (gjána), vagy hogy megvalósítsuk önmagunkat, mint Isten gyermekét (bhakti) – bár e kettő cél végső soron eggyé válik, amint átléptünk az elmén a határtalan tudat állapotába.

A legjobb módja annak, hogy egész legyen a gyakorlásunk, ha elkerüljük a technikával való elragadtatás, valamint a jóga végső célja elhanyagolásának buktatóit, ha mélyen összekapcsolódunk a jóga spirituális gyökereivel. A modern ashtanga-jógi számára két út van, amelyek által jóga ősi, spirituális gyökereit a gyakorlása részévé teheti. Az első út – az indiai filozófia tanulmányozása – a gjánikus gyökereinkkel fog kapcsolatba hozni. A második út – az indiai mítoszok tanulmányozása – a bhaktikus gyökereinkkel fog kapcsolatba hozni. Bár ezek különböző utak, az eredetük és a céljuk ugyanaz. Ebből az okból, a karma-jógi számára lehetséges mindkét út egyidejű követése, ezáltal egy három sarokpontból álló megközelítést létrehozva – karma, bhakti, és gjána-jóga – mint az Úr Siva háromágú szigonya."