Golden Sands

Némileg beütött a krach, ami a technológiat illeti, úgyhogy ezt a bejegyzést most egy internet-kávézóból írom. A túlfeszültség ellen védő elosztóm ugyanis tönkrement, majd mindkettőnk számítógépének is tönkrement a tápja, úgyhogy egyelőre nem tudjuk tölteni őket. Fészbukk nuku egy darabig, de legalább így több időnk marad ÉLNI :-) A többi fészbukk-függő is kipróbálhatna pár nap fészbukk-mentességet, egészen új szemszögből kezdi az ember látni a világot. Na akkor röviden az eddigi események. 

Péntek reggel, első jógás-kalaris napunk után erőteljes fájdalmakkal ébredtünk, ami a comb-far-belső comb környékét illeti. Ez persze várható volt, és igazából nagyjából vasárnapra múlt el. Ennek következtében pénteki gyakorlásunk nem is volt még annyira sem fényes, mint az előző napi. Mondjuk azt is megszoktam már, hogy itt Indiában az ember nem a legfényesebb formájában van általában, ami a gyakorlást illeti. 

Mindegy, lenyomtuk az egyes sorozatot, utána Kalari. Egy kicsit felhős volt csütörtökön és pénteken, így a strandon nem sok sikerünk volt napozás terén. Szombaton viszont alaposan leégtünk, úgy látszik, az indiai napernyő nem véd az UV ellen :-). Általában ez a napirend: reggel hattól jóga, háromnegyed nyolctól Kalari, utána reggeli, majd egy kis pihi és strand. Délben nagyon éget a nap úgy néz ki, szóval inkább később fogunk majd kimenni. 

Esténként beülünk valamelyik vega étterembe, a pincérek mindig furcsán néznek, hogy nem kérünk se rizst, se kenyérfélét, csak salátát meg zöldségételeket. De szerintem így teljesen okés, mert itt szerencsére nem főznek olyan csípősen. A gyümölcsök viszont nagyon finomak, reggel és még este is szoktunk enni banánt, papaját, ananászt, kókuszt, egy "custard apple" névre hallgató gyümölcsöt, meg persze nem olyan egzotikus almát, körtét, narancsot, szőlőt. 

Mivel szombaton leégtünk, vasárnap nem akartunk megint strandolni, helyette elmentünk Poovarba backwater-tripre, azaz hajókázni. Az ottani strandot Golden Sandsnek nevezik, mivel szép aranyszínű a homokja, és jó nagy hullámok vannak. A mi hotelünknek is éppen ez a neve, úgyhogy a mai blognak is ez lett a címe. Motoros riksával mentünk amúgy Poovarba, csak a sofőr majd' megfulladt útközben, akkorákat krákogott meg köpködött. De azért odaértünk, lealkudtuk a hajót, és csónakáztunk egyet.

Holnap Trivandrumba megyünk, mert eskuvői szárit kell venni. Nem tudom, hogyan fogok tudni blogolni a következő napokban, most éppen a memóriakártyánkat is elrontotta az egyik gép itt az internet-kávézoban, úgyhogy éppen képet sem tudok feltölteni. Szóval most kénytelenek lesztek beérni egy internetről letöltött képpel, amíg meg nem tudtuk menteni az eddigi képeket a memóriakártyáról.

Ja és gyakoroltam a csaturangát a tengerparton, de még várat magára az áttörés, még mindig két perc környékén vagyok. Kíváncsiságból kipróbáltam a sima deszkapózt, öt perc húsz másodpercig sikerült elsőre. Még kísérletezek rávezető gyakorlatokkal, majd beszámolok, ha lesz valami siker. Egészségileg jól vagyunk egyébként, a leégést és a szúnygcsípéseket leszámítva, de hát kell egy kis Indiana Jones-feeling :-).