"Ha olyan jó jógaoktató vagy, akkor miért vagy olyan híres?
Régebben azt feltételeztem, hogy a híres jógaoktatók azért voltak híresek, mert jobbak voltak a jógában másoknál. Az igaz, hogy nem gondolkodtam túl sokat ezen. De logikusnak tűnt. Végülis minden területen vannak kivételes zsenik: sok rockzenész van, de egy John Lennonal nem olyan gyakran találkozol szembe. Szóval amikor a híres jógaoktatókra gondoltam, akkor ebbe a paradigmába illeszetttem őket: B.K.S. Iyengar olyan a jógában, mint a Beatles a zenében.
Persze Mr. Iyengarra (és néhány másik oktatóra) még mindig úgy érzem, hogy ez igaz. De még az ilyen illusztris oktatókkal kapcsolatosan is finomodott a látásmódom. Az elmúlt néhány évben sok mindent megtanultam a modern jógáról, úgy a gyökereiről, mint arról, hogy mi zajlik éppen a jógavilágban. És anélkül, hogy neveket sorolnék, pletykálkodnék vagy kiteregetném a szennyest, maradjunk annyiban, hogy mostanra még a legbálványozottabb oktatóinkról is feltételezem, hogy lehetnek nagyon is emberi hibái, egyensúlyzavarai és sötét foltjai.
Az elmúlt tizenöt évben a jóga multimilliárd dolláros "iparággá" vált, és ennek arányában növekedett a "híres" jógaoktatók száma is. Többé nem kell zseninek lennünk, aki jelentősen befolyásolta a modern jóga kialakulását ahhoz, hogy híressé váljunk. Manapság, amikor olyan sok a jógaóra, stúdió, gyakorló, tanfolyam és termék a piacon, teljesen más a történet.
Mivel a jógaoktatók óriási befolyással lehetnek a tanulóikra, azt hiszem, ez egy megfelelő pillanat arra, hogy elgondolkodjunk rajta: mik azok a tulajdonságok, amik híressé tehetnek egy jógaoktatót manapság.
Mi kell hozzá?
Mitől lesz híres egy jógaoktató manapság? (Legalábbis az USA-ban, azt nem tudom, hogy Indiában vagy más országokban hogy van). Első ránézésre a következőket sorolnám fel:
1) Gizda ászanák. Azok az oktatók, akik megdöbbentő dolgokat tudnak csinálni a testükkel, elkápráztatják a tanítványaikat. Ez impresszív, izgalmas, és inspiráló is lehet. És mivel nagyon sok amerikai azt gondolja, hogy a jóga AZ ászana, egészen egyszerűen, ha valaki képes bemutatni a haladó pózokat, akkor úgy tekintik, hogy összességében "jól jógázik".
2. Jó megjelenés. A mi társadalmunk nagy hangsúlyt fektet a fizikai vonzerőre. Különösen a nők esetében, könnyebben felfigyelnek rájuk, és elismerik őket, ha beleillenek a "szépségről" alkotott közfelfogásba. Míg a férfiaknál ez tágabb fogalom, de természetesen nekik sem árt, ha jól néznek ki.
3. Karizma. Bár nehezebb beazonosítani, mint a szépséget vagy az ászana-mutatványokat, azt gondolom, hogy a karizma igazából sokkal fontosabb. Max Weber klasszikusan úgy határozta meg a karizmát, mint "egy személyiség bizonyos tulajdonsága, ami által kiemelkedik a közönséges emberek közül, és úgy tekintenek rá, mintha természetfeletti, emeberfeletti, vagy legalábbis kivételes tulajdonságokkal és képességekkel rendelkezne, amik a közönséges személy számára nem elérhetők." A karizma minden területen fontos, de különösen jól jön a jógában, ahol a tanulók úgy érzik, hogy keresniük kell egy gurut, tanítót vagy vezetőt, aki hozzá tudja segíteni őket ahhoz az átalakuláshoz, amit a gyakorlás erőteljesebb formái garantálni tudnak.
4. Üzleti érzék. Mivel a "jógaipar", mint ahogy az amerikai társadalom összessége is, versenyszerűbbé vált, az üzleti érzék egyre fontosabb. A jógaoktatóknak is meg kell élniük. De mivel végzett jógaoktatók milliói versengenek egymással a potenciális jóga-gyakorló idejéért és pénzéért, nem beszélve a zumba-, pilates- és spinning stb oktatókról, hogyan emelkedhet ki egy oktató a tömegből? Nem könnyű. A jó üzleti érzék sokat segíthet.
Akkor ennyi lenne?
Azt akarom-e ezzel mondani, hagy az összes híres jógaoktató csupán karizmatikus, jó megjelenésű akrobata, jó üzleti érzékkel? Nem. Én magam is több híres jógaoktatónál tanultam, akikről azt gondoltam, hogy jó okaik voltak arra, hogy híresek legyenek: például mély tudásuk volt a jógáról, és kivételes képességük volt arra, hogy ezt átadják a tanítványaiknak.
Azt azonban tényleg gondolom, hogy a mai környezetben ezek azok a tulajdonságok, amik hozzásegítik az embert a "sikerhez" abban az értelemben, hogy sok embert tudnak bevonzani az óráikra, ismertté válhatnak a nemzeti vagy akár nemzetközi jógaporondon, sok dvd-t vagy egyéb terméket tudnak eladni, stb. Azt gondolom, hogy ez két okból igaz: 1) a rendkívüli sportképességek, jó kinézet, karizma és üzleti érzék jól beleillenek abba az értékrendbe, amit az amerikai kultúra követ, és 2) én magam is megtapasztaltam ezt.
Körülbelül másfél éve abbahagytam egy jógaóra látogatását, ahová évekig jártam, és néhány hónapig más órákkal kísérleteztem. Amit láttam, az nagy hatással volt rám. Emlékszem egy órára, ahol 80 vendég volt, a matracok szorosan egymás mellett. A tanár úgy robbant be, mint egy csilivili pomponoslány - csinos volt, magabiztos, magával ragadó, mosolygós, és pozitív vibrációjával átitatta a tömeget. Szép edzést csináltatott végig velünk, ami után úgy érzetem, hogy jót mozogtam, de nem jógáztam semmit. Egy kis ezó felolvasástól eltekintve az óra elején és végén, semmi nem különböztette meg egy "normális" edzéstől, nem volt légzőgyakorlat, nem hívta fel a figyelmet az elme fókuszálására, nem volt szó a meditációról stb.
nem sokkal azután elmentem egy nő órájára, aki már több, mint tíz éve oktat Chicago környékén. Szürkés csíkok a hajában, és csendesen beszélt. Nem volt karizmatikus. Tudtam, hogy sokszor járt Indiában és New Yorkban, hogy ismert oktatóknál képezze tovább magát. hatan voltunk az óráján, velem együtt. és az óra hihetetlen fókusszal, energiával és mélységgel rendelkezett.
De amint mentem el a stúdióból, arra gondoltam: "Nahát! Amióta csak emlékszem, ebben a városban tanít, és csak hatan vannak az óráján? És milyen jó óra volt!" Meglepőnek, és elkeserítőnek találtam ezt.
Etikai visszásságok
Még ha igaz is az, hogy az ászana-villantás, jó megjelenés, karizma és üzleti érzék a kulcstényezők, amik sikeressé tesznek a mai jógavilágban, nem hinném, hogy ha valaki rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, az már gyanús. Határozottan hiszek benne, hogy rendelkezhet valaki ezek közül néhány tulajdonsággal, vagy akár minddel, és mégis hihetetlen oktató lehet.
A probléma inkább az, hogy bár ezek a tulajdonságok valóban etikailag kifogásolhatók lehetnek, a mi kultúránk úgy tekinti, hogy ezek jelzik az értéket, amire törekedni kell, és amit méltatni kell. Egyértelműnek vesszük, hogy ha valaki ki tudja emelni magát bakászanából kézenállásba a terem közepén, az "jobb" a jógában, mint a többiek, akik el sem tudják képzelni, hogyan lehet ezt véghezvinni.
Igazából azonban a póz végrehajtásának képessége etikailag semleges. Az, aki meg tudja ezt csinálni, rendelkezhet egy szent személyes tulajdonságaival, vagy lehet egy szélhámos is, vagy bármi a kettő között.
Hasonlóképpen, a fizikai vonzerőt olyan módokon méltatjuk, amilyen módokon nem is feltétlenül képvisel értéket. Különösen a jógavilágban, amely erős esztétikai érzékel rendelkezik, hajlamosak vagyunk azt érezni, hogy a tanár szépsége más tulajdonságokkal is felruházza, amikkel a valóságban rendelkezhet vagy sem: pártatlanság, együttérzés, empátia stb.
A karizma a legtrükkösebb kérdés, mert ez a hírnévben szerepet játszó legláthatatlanabb, mégis legjelentősebb tényező. Bár a karizmát fel lehet használni a valóban hatékony oktatáshoz, ugyanakkor fel lehet használni a manipulációra, uralkodásra és az önbizalom szétzúzására. Az összes szektavezér, aki végső soron elbukott a sok-sok éves visszaélések súlyától, amivel a tanítványait sújtotta, erőteljesen karizmatikus volt. A karizmatikus vezetők olyan hatékonyan tudják megmásítani a dolgokat, hogy a követőik teljesen elveszítik a kapcsolatukat a valósággal. Ez nagyon veszélyes lehet.
Hasonlóképpen, az üzleti érzék is etikailag semleges képesség. Lehet, hogy valaki üzletel, és van jövőképe, felelősségteljes és pozitív. Ugyanúgy lehetséges, hogy reaktív, manipulatív és negatív. Mindkét esetben elérhet pénzügyi sikereket. persze bizonyára nehezebb hosszú távon sikeresnek maradni, de nem lehetetlen.
Összegzés
Az egyenleg számomra az, hogy nem gondolom többé mindenképpen "jobbnak" a jógában azokat a jógaoktatókat, akik sikeresebbek. Nem kifogásolom a hírnevüket, de arra sem látom garanciának, hogy rendelkezik mindazzal, amit én értékelek.
Másfelől viszont nem feltételezem azt, hogy ha egy tanár órájára kevesen járnak, akkor híján van valami fontos dolognak. (Igazából az az óra, ahová rendszeresen járok, eléggé kicsi). lehet, hogy azért vannak kevesen valaki óráján, mert most kezdte, nincs még elég tapasztalata, és nem is képes tömeges órákat vezetni. De az is lehet e helyzet, hogy érett, bölcs, és olyan órákat szeretne tartani, amik megfelelnek a saját gyakorlásának, és nem a tömegigényeket szeretné kiszolgálni.
A nemrégi Anusara-botrány jó lehetőség arra, hogy elgondolkodjunk a piaci siker és az etikai értékek közötti kapcsolat visszásságain. A botrány kitöréséig az Anusara volt a legnépszerűbb, leggyorsabban terjedő jógamódszer a világon. Most, hogy kissé fellebbent a függöny, láttuk, hogy az, ami az "Öröm, Összhang, és Kecsesség" homlokzata mögött zajlott, egyáltalán nem is volt gyönyörű. persze ahelyett, hogy a végtelenségig hibáztatnánk John Friendet, gondoljuk végig a folyamatot, ami olyan népszerűvé tette az Anusarát, és kérdőjelezzük meg azt a feltételezésünket, hogy a "sikeres" feltétlenül "jobbat" jelent, mert ez nem így van."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése