A második sorozat és hatásai

Újabb részlet Gregor Maehle Ashtanga-könyvéből:

"Az ászanák második sorozata

Az Ashtanga vinyásza jóga második sorozata a rendszer fontos része, ami elvezethet a nyolc ág elsajátításához, és végül a felszabaduláshoz. Most tekintsük át röviden a második sorozat szerkezetét, amit részletesen elemzek a 6. fejezetben és természetesen a 3. részben is.

A második sorozat a következő elemekből áll:

1. Bemelegítő rész csavaró pózokkal (pásászana) és előrehajítással (krauncsászana).
2. Részletes hátrahajlító sorozat, amely nyolc pózból áll (salabhászana, békászana, dhanurászana, pársva-dhanurászana, ustrászana, laghu-vadzsrászana, kapótászana és szúpta-vadzsrászana).
3. Kartámasz előrehajlítással (bakászana) a hátrahajlítások ellensúlyozására, több gerinccsavarással kombinálva (bharadvádzsászana és ardhamatszjéndrászana)
4. Láb-a-nyak-mögött sorozat, mely három pózból áll (ékapáda-sírsászana, dvipada-sírsászana és jóganidrászana)
5. Egy dinamikus előrehajlítás (tittibhászana) a megelőző és következő pózok összekapcsolására.
6. Egy négy pózból álló kartámasz-szekció (pincsha-majúrászana, karandavászana, majúrászana és nakrászana)
7. Egy levezető rész, amely csípőnyitó pózból (vátájanászana), egy másik előrehajlításból (parighászana), egy csípő- és vállnyitó pózból (gaumukhászana), még egy csavarásból (szúpta-úrdhva-páda-vadzsrászana) és egy fejenállás-sorozatból (mukta-haszta-sírsászana és baddha-haszta-sírsászana) áll.

A sorozat három lényegi része a hátrahajlítás, a láb-a-nyak-mögött pózok, és a kartámaszok (a felsorolás 2., 4. és 6. pontjai); a többi négy rész főleg összekapcsol és felkészít. A második sorozat jelentősen eltér az első sorozattól, amely előrehajlító pózokból és csípőnyitásokból épül fel.

A második sorozat gyakorlásának kedvező hatásai

A második sorozat gyakorlása számos kedvező hatással van a durva fizikai testre – vagyis arra a testre, amit az érzékeinkkel felfogunk. A testünk egészségesebb lesz, erősebb, karcsúbb, és atletikus, mint egy versenylóé. És igen, természetesen a fenekünk is formásabb lesz (látjátok, én is tudom, hogy mi motivál sok modern jógit). De a tréfát félretéve koncentráljunk arra, ami valóban fontos: a második sorozat finom fizikai testre gyakorolt hatásaira.

A finom fizikai test fő alkotórészei a csakrák (energiaközpontok), a vájuknak (életlevegő) nevezett pránikus áramlatok, és a vájukat szállító vezetékek, a nádík. A nádík a finom fizikai test csatornái vagy energiavezetékei, amelyek mentén mozognak az életerő (prána) különböző formái. A legtöbb ember nádíjai el vannak tömődve, és meg kell őket tisztítani, mielőtt a magasabb ágak gyakorlásába fogunk. A második sorozat ezt a tisztulást segít előidézni, ezért nevezik szanszkrit nyelven nádí-sódhanának (a nádík megtisztítása).

Egyesek a nádí-sódhana kifejezést „az idegrendszer megtisztítása”-ként fordították, ez a fordítás azonban problémákat vet fel. A nádík rendszere sokkal finomabb, mint a nyugati anatómia idegrendszere. Az idegrendszer a durva fizikai test egy részét jelenti, ami egyértelműen sokban különbözik a nádík finom rendszerétől. A durva fizikai test számos idegdúca több milliméter átmérőjű, és szabad szemmel is könnyen látható. A nádík méretét viszont a haj átmérője ezred részével megegyezőnek tartják. A finom fizikai test részeként nem tudjuk észlelni az érzékeinkkel.

Ahogy gyakoroljuk a második sorozatot, és később a haladó sorozatokat és a meditációs gyakorlatokat, a nádík fokozatosan megtisztulnak. Mivel a prána a nádíkon keresztül emelkedik fel a testben, ez a tisztulás felszabadítja a prána útját egészen a koronacsakráig, ami az isteni megnyilvánulás fizikai dimenziójának csúcsát, vagy más szavakkal a felszabadulás állapotát jelzi.

A nádíknak is szükségük van kiegyensúlyozásra, hogy a prána egyenletesen tudjon keresztüláramlani rajtuk. A három fő nádí a pingalá (jobb orrlyuk, napvezeték), az ídá (bal orrlyuk, holdvezeték) és a szusumná (a központi energiavezeték). Amikor a légzés főként a jobb orrlyukon keresztül történik, az elme hajlamos a fundamentalista szoláris hozzáállásra, ami azt jelenti, hogy egy igazsághoz ragaszkodunk, miközben nem vesszük figyelembe a sok másik igazságot. Amikor a légzés dominánsan az ídán keresztül áramlik, az elme hajlamos a lunáris, relativista hozzáállás elfogadására, ami azt jelenti, hogy sok igazság vonz, de képtelenek vagyunk eldönteni, hogy melyik a legmegfelelőbb egy adott helyzetben. A szamádhi állapotában nincs ilyen egyensúlyzavar, mert a prána vagy a szusumnába áramlik, vagy, ahogy egyes szaktekintélyek állítják, egyáltalán nincs is pránikus áramlás.

Amikor egy autóversenyző futamra készül, ellenőrzi, hogy az autója a legjobb állapotban van-e, és képes-e csúcsteljesítményt leadni. Szétszedik az autóját, hogy megnézzék, minden alkatrésze tiszta és működőképes-e. Ha sok a dugulás az üzemanyag-vezetékben, hűtésben, tömlőkben, dugattyúkban, kipufogóban vagy az elosztócsövekben, akkor megtisztítják ezeket az alkatrészeket a szennyeződésektől, különben megakadályozzák az energia optimális áramlását. Hasonlóképpen, ha a szamádhit az emberi tapasztalat csúcsának tekintjük, és annyira el akarjuk érni, amennyire az autóversenyző szeretné megnyerni a futamot, biztosítanunk kell, hogy a nádík rendszere csúcsformában van. Ha nincs abban, akkor vagy nem fogjuk átélni a misztikus megtapasztalást, vagy pedig nem tudjuk majd kontextusba helyezni, és az életünk részévé tenni. A nádí-rendszer szükséges tisztítását és finomhangolását azáltal érjük el, hogy szakértővé válunk a második sorozat gyakorlásában. Így e sorozat gyakorlása segít lefektetni a magasabb jóga alapjait."