"Uttánapádászana
(erőteljes
lábemelő-póz)
Dristi: orrhegyre
Astau: Belégzésre, a
törzset és a fejünket ugyanabban a pózban tartva, mint a
matszjászanában, bontsuk a lábakat a lótuszból, és nyújtsuk ki
harminc fokos szögben a talaj fölött. Nyújtsuk ki a karokat
ugyanebben a szögben, összeérintve a tenyereket. A hasizmok itt
erősen dolgoznak, hogy megtartsák a lábak súlyt, amely
előrebillentené a medencét. Lélegezzünk a mellkasba, mivel a
hasi légzés instabillá tenné a derekunkat. Ez nem egy kezdőknek
ajánlott póz. Megfelelően fel kell készíteni a hasizmokat az
első sorozat pózait fokozatosan hozzáadva a gyakorláshoz.
Nava: Belégzésre emeljük
meg a fejünket és egyenesítsük ki a nyakunkat. Kilégzésre
eresszük le a lábainkat a fejünk mögött halászanába. Tegyük
le a kezeket a fejünk két oldalán, és csakrászanán keresztül
bontsuk a pózt, átfordulva csaturanga-dandászanába.
Dasa: Belégzésre felfelé
néző kutya.
Ékádasa: Kilégzésre
lefelé néző kutya.
Megjegyzések: A derékra
itt plusz terhelés nehezedik a kinyújtott és levegőbe emelt lábak
miatt. Ezért szükség lehet arra, hogy egy kicsit hátrébb
helyezzük a fejünket, mint a mtszjászanában, mielőtt kiemeljük
a lábainkat. A szög lehet 30 fok, de 45 foknál lehetőleg ne
legyen több. Ha a derekunknak túl sok a két póz egymásután,
akkor emeljük a lábakat közelebb a 90 fokhoz, vagy hajlítsuk be
térdben, esetleg a karokat tartsuk lent a talajon. A kijövetelnél
én itt is azt szoktam ajánlani, hogy üljünk fel, mozgassuk át a
nyakunkat, és csak azután gördüljünk csakrászanába. Egyrészt
így több lendületet nyerhetünk, és kevésbé terheljük meg a
nyakunkat a hátragördülésnél, mivel a karokkal jobban tudunk
támasztani, másrészt ki tudjuk nyújtani a nyakunkat, mielőtt
hirtelen ismét a szarvángászanához hasonló helyzetbe kerül a
hátragördülés során."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése