"Egyes jóga-gyakorlók úgy állnak a szamaszthitiben kidüllesztett mellkassal, mintha katonai díszparádén lennének. A katonai vigyázzállásban ki kell emelni a mellkast előre, és szélesíteni kell, ami acélosítja a jellemet és megerősít. Ezt úgy érik el, hogy megkeményítik a szív mögötti területe, ami felkészít a küzdelemre. Anatómiailag ezt a trapézizom és a romboid megfeszítésével érhetjük el. A romboid izom közelíti a lapockákat.
A jógában a szív
mögötti gerinc-szakasznak olyan nyitottnak kell maradnia, mint az
égnek. Ha lezárjuk a szív mögötti területet, akkor arra fogunk
koncentrálni, ami előttünk van, és le kell győzni. Ez a szoláris elme funkciója (amely a szúrja nádihoz, vagyis a nap-vezetékhez
kapcsolódik). Ezzel szemben, a szív mögötti terület megnyitása
lehetővé teszi azt, hogy lássuk: mindennek a közepén vagyunk,
minden csak van, és nem szükséges legyőzni. Ez az állás a
felfüggesztett elméhez kapcsolódik, ami akkor következik be,
amikor a légzés belép a központi energiavezetékbe, amit a
szívnek, az elme elpusztítójának is neveznek.
Ahhoz, hogy ebben a pózban
nyitott maradjon a szív mögötti terület, el kell lazítanunk a
romboidizmokat azáltal, hogy megfeszítjük az antagonista izmát, a
serratus anteriort. Ez az izom nem részesül annyi becsületben,
amennyit érdemelne. Ez az az izom, ami szélesíti a lapockákat,
amikor a kezekben súly van. Ezért kulcsfontosságú izom a lefelé
néző kutyában és a kartámaszokban is. Mindezekben a pózokban a
lapockákat lefelé kell húzni (széles hátizom) és szélesíteni
kell (serratus anterior).
A széles hátizom
erőteljes munkájának van egy mellékhatása, méghozzá a
karcsontok befelé fordítása. A hátizom a subscapularis és a
teres major izmokkal együtt végzi ezt a munkát. A felkarcsont
befelé fordulása miatt a hónaljak kifordunak oldalra, ami által a
vállak felhúzódnak a fülekhez, és csökken a hátrahajlítás.
Ezt a hatást az infraspinatussal lehet ellensúlyozni.
Figyelmeztetés: A
hónaljak megfelelő beállítását egy képesített tanárnak kell
megítélnie. Ha túlzottan csavarjuk kifelé a karokat, az krónikus
gyulladáshoz vezethet a vállízületben, különösen azok
esetében, akik akinek amúgy is kifelé fordul a karja.
Dasa: Lassan kilélegezve
ereszkedjünk vissza. Nézzünk fel a plafonra, és engedjük le a
tarkónkat a talajra. Ismételjük a nyolcadiktól a tizedikig tartó
vinyászákat még kétszer, minden alkalommal mélyebben dolgozva a
hátrahajlításban. Ezek befejezése után a hátrahajlítás
melegítő, stimuláló hatását ellensúlyozzuk az előrehajlítás
hűsítő, nyugtató hatásával."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése