Napforduló-riport: Purusa Sukta Das

A kirtan a szív hangja, amely Istenhez emel bennünket. Aki járt már Indiában, és hallotta az ottani gyönyörű, odaadással teli templomi énekeket, az tudja, hogy miről beszélek. Aki pedig nem, az egyszer mindenképpen hallgassa meg Purusa Sukta Das-t, a barátomat, akit már vagy tíz éve ismerek, szinte az első pillanattól kezdve, hogy Krisna-völgy kapuján betette a lábát. Nem kevés órát töltöttünk együtt zenélve a Krisna-völgyi templom oltára előtt, gyakran hajnalokba nyúlóan énekelve a Hare Krisna mantrát. Purusa Isten dalnoka, aki beéri egy pohár vízzel és egy falat kenyérrel, és azt sem bánja, ha egymagában énekelgeti isten neveit egész nap, de akkor sem jön zavarba, ha ezrek énekelnek vele együtt. remélhetőleg a Napforduló Jógafesztiválon ez utóbbi helyzet fog fennállni, addig is ismerkedjetek meg vele ti is!

G: Mi jött előbb az életedben - a zene vagy a Krisna-tudat?

P: A zene. Kiskoromtól kezdve nagyon sok és nagyon sokféle zenét hallgattam. Volt egy hatalmas Tesla lejátszónk, óriás szalagostárcsákkal. Tornyokban állt mindenféle zene, amit annak idején a hetvenes évek végén - nyolcvanas évek elején a rádióból vettünk fel. És azok mentek egész nap, az összes elképzelhető stílus és előadó, ahogy gyűltek a vastag mágnesszalagon: Halász Judittól kezdve a Led Zeppelinen át ömlesztve AC/DC, Elvis, Beatles, Barbra Streisand, Stevie Wonder, Kaláka, Boney M, Ottawan, Komár László és amit csak el tudsz képzelni. Ez a sok éven át tartó élmény már korán kiszélesítette az elképzelésemet arról, hogy mit jelent zenélni.

G: Mit jelent számodra a kirtan?

P: A kirtan számomra egyszerre a legkönnyebben végezhető lelki gyakorlatés a legközvetlenebb kapcsolat Istennel, az Ő tiszta és gyönyörteli nevein keresztül. A kirtan is nagyon sokoldalú és sokszínű tevékenység. A külső körülményeknek és az egyén belső hangulatának, állapotának megfelelően rengeteg féle tapasztalatot és élményt képes nyújtani. Éveken át napi több órán keresztül énekeltem egyedül, ami másfajta megvalósításokat hoz, mint amikor a rendszeres fesztiválok során egy nap 14 órát is közösen töltesz el sok más jelenlévővel együtt ezzel a lelki tevékenységgel. A magányos éneklés inkább a szívre összpontosít, a közös éneklés pedig arra, amit a szívből megosztasz másokkal.

G: Meditáció és mantrázás - van-e különbség a kettő között?

P: Sokféle meditáció létezik attól függően, hogy mi a meditáció tárgya, illetve célja. A mantrázás egyfajta meditáció, ahol a meditáció transzcendentális tárgyára nem belül találunk rá, hanem az éterben megzengetett mantra formájában, amit ezután viszont beengedünk a fülön keresztül egészen a szívig.

G: A jóga és a kirtan között látsz kapcsolatot?

P: Jelentéseiben a jóga összekapcsolódást jelent, a kirtan dícsőítést.Ebből a szempontból a kirtan az éneklésen és dícsőítésen keresztül kapcsol össze Istennel. Praktikus szempontból a kirtan hangulata kedvező atmoszférát teremt a jóga-ászanák gyakorlásához is. Ahogy ezt mindenki nemsokára ki is próbálhatja a közelgő eseményen.

G: Úgy tudom, több jóga-stúdióban is zenéltél már. Hogyan fogadják a jógások általában a zenédet?

P: Sokféle ember és így sokféle jógás is van. Ezért egyéni szinten mindenki maga érzi, hogy milyen fajta pluszt vagy értéket kap azzal, amit hall tőlem. Mivel a kirtan egy közös élmény, ezért sok függ attól, hogy a jelenlévőknek milyen kapcsolata van egymással. Más egy nyílt napon zenélni, ahol a jelenlévők ott és akkor találkoznak először - ekkor több időt kell szánni a ráhangolódásra, a meditatív bevezetésre. És más egy elvonuláson csinálni, ahol összeszokott a csapat, és könnyen át lehet vinni akár közös táncba és éneklésbe is a programot.

G: Köszönjük szépen, és várjuk amkoncertet a Napforduló Jógafesztiválon!