Aki még nem próbálta, feltétlenül ajánlom, hogy próbálja ki István extrém csípőnyitó óráját ma este 8-kor az Atma Budában. Sajnos csík tíz fő fog beférni, de ha lecsúsztok róla, akkor májusban ismét lehet próbálkozni :-) 40 perc békapóz alatt az ember legalább hét életére visszamenőleg megbánja az összes bűnét, nem hiába kapta a megtisztelő drámászana nevet :-).
Az Agni-sorozatban gyakoroljuk az ardhakúrmászanát, vagyis a félteknőst, ami szintén egy enyhébb csípőnyitó póz. Néha még itt is sírva fakadnak az emberek, ha ráülök a hátukra, és főleg, ha még ki is homorítom a gerincüket egy kicsit. Nos, nézzük, mi is áll a titokzatos csípőízület hátterében, ha mér Gregor Maehle is felemlegette a félelmet, fájdalmat és érzelmi traumákat, amiket sok ember pontosan ott tárol, főleg azok, akiknek kötöttebb a csípőjük.
A csakrákkal kapcsolatos ismeretek meglehetősen misztikusak és ezoterikusak, és nem sok olyan szanszkrit iromány maradt ránk, ami részletesen foglalkozna a csakrákkal, és főleg azoknak az érzelmi életünkben betöltött szerepével. A szavahihetőbb csakra-szakértők azonban egyetértenek abban, hogy a múládhára-csakra, vagyis a gáton elhelyezkedő gyökércsakra a létfenntartással, védekezéssel, balesetek, traumák következtében kialakuló félelmekkel, gátlásokkal, a félelemmel, például a fájdalomtól vagy a haláltól való félelemmel kapcsolatos funkciókat irányítja.
Túlélő-központnak is nevezik, és a fent említett létfenntartási funkciókon kívül a fejfenntartással, vagyis a szaporodással, impotenciával, frigiditással, és ösztönszintű kreativitással kapcsolatos funkciókat is irányítja. Nem nehéz elképzelni, hogy legtöbbünk a születése előtt, a születés közben vagy az élete első éveiben elszenvedhetett olyan traumákat, amelyek érzelmi blokkok formájában a gyökércsakrához kapcsolódó fő ízületekben, vagyis a csípőkben tárolódnak. A térd- és bokaproblémák is gyakran anatómiailag és érzelmileg is a csípőből indulnak ki, vagy összefüggésben vannak vele.
A múládhára csakrát négy szirmú vörös lótuszként ábrázolják, aminek egy sárga négyzet van a közepén, ez utóbbi a föld elemet, a földdel való kapcsolatunkat szimbolizálja. Vagyis ha ott blokkok vannak, például nem állunk "két lábbal szilárdan a talajon" más szóval nem gyökerezünk a valóságban, akkor a gyökércsakra működése ismét zavart szenvedhet.
A tantrikus tanok szerint hét fő csakra van a testünkben, a múládhárától kezdve egészen a szahaszráráig, vagyis a koronacsakráig. Ezek a létünk hát aspektusát irányítják, de erre most nem térek ki részletesebben. A lényeg az, hogy bizonyos ezoterikus források szerint a gyökércsakrán belül van hét "árnyék"-csakra, amelyek lefelé terjednek ki, egészen a földig, vagyis a talpainkig. Ennek a modellnek a megfelelője a makrokoszmoszban is megtalálható, ugyanis a föld a "gyökér", fölötte van még hét bolygórendszer, és a földön belül pedig hét alacsonyabb bolygórendszer, ezekről kapták a nevüket az árnyékcsakrák is: Atala, Vitala, Sutala, Talátala, Mahátala, Raszátala, és Pátála. Ezek a csakrák az előző életeinkben szerzett szamszkárákat (benyomásokat) tárolják, amelyek sokféle módon befolyásolják jelenlegi életünket. Az előző életekben szerzett traumák például kialakíthatnak bizonyos fóbiákat, amelyeket nem olyan könnyű feloldani. Az ízlésünket, értékrendünket, erkölcsi mércénket is nagy mértékben befolyásolják ezek az árnyékcsakrák, úgyhogy nem árt tudatosítani azt, hogy mit miért teszünk. Minden tudatalatti ösztön, motiváció, érzelmi megnyilvánulás ezekben az árnyékcsakrákban gyökeredzik, hiszen létünk gyökere a múltban keresendő, amelyet megváltoztatni vagy megtagadni nem tudunk, csupán tudatosítani és tudatosan elengedni. A csípőnyitó gyakorlatok, valamint a képen látható pádángusthászana (szintén az Agni-sorozatból), illetőleg minden olyan póz, ahol a sarkunkkal nyomjuk a gátat, segíthetnek ebben a folyamatban. Jó elengedést kívánok mindenkinek!
1 megjegyzés:
A szerdai drámászanára előre be kell jelentkezni Istvánnál? Köszi.
Megjegyzés küldése