Újabb részlet Gregor Maehle Jóga-szútra magyarázataiból:
"Pontosan így jött létre a rasszizmus, szexizmus, nacionalizmus és az összes többi előítélet. Ha hallottunk arról, hogy bizonyos etnikai háttérrel rendelkező emberek bizonyos módon viselkednek, ha bármelyikőjükkel találkozunk, az elme kivetíti rájuk azt a magatartást, és kevésbé lesz nyitott annak megértésére, hogy mind egyéniségek, akik teljesen másképpen is viselkedhetnek.
A közvetlen észlelés második fajtája fontosabb a jógi számára. Az érzéki felfogás nem segít nekünk, ha a mély valóságot (a Brahmant) akarjuk felfogni, vagy a tudatot (purusát) vagy csupán a tárgyakat eredeti valójukban. (Az "eredeti valójában" kifejezés azt jelenti, hogy a tárgyat valóban úgy érzékeljük, ahogyan van, anélkül, hogy az elme rávetítene valamit.) Mivel az elme módosítja az érzéki benyomásokat, a bennünk lakozó igazságot nem lehet az érzékeinkkel felfogni.
Az elménk egy térképet hoz létre a világhoz a fejünkben. természetesen a világ nem lehet benne abban a térképben. Ha egy pillanatra összehasonlítjuk a várost, amiben lakunk, az utcajegyzékkel, akkor rájövünk, hogy az utcajegyzék csupán a valóság gyenge szimulációja. Segíthet abban, hogy tájékozódjunk, de nem olyan, mint a város maga.
He meg akarjuk tapasztalni valódi természetünket, akkor rövidre kell zárnunk az elménket az úgynevezett misztikus élményben, vagyis a szamádhiban. A szamádhiban közvetlenül tapasztaljuk a valóságot, az elme manipulációja nélkül. Erről később beszélünk részletesen. Most térjünk vissza a helyes felfogás három típusához.
A helyes felfogás második típusa a következtetés (anumána). A füst jelenlétéből következtethetünk a tűzre. A pálmafáról leeső kókuszdióról következtetünk a gravitációra. Az élet létezéséből következtetünk a tudat jelenlétére, a halálfélelemből pedig az előző életbeli halálélményekre. A következtetés az érvelést és a helyes logikát használja. A következtetés hatékonysága az intellektus minőségétől függ.
Mint ahogyan a természtet (prakriti) összes megnyilvánulása, az intellektus is tompaságból (tamasz), szenvedélyből (radzsasz) és bölcsességből (szattva) áll. A következtetést csak akkor tudjuk sikeresen használni, ha az intellektusunkban a szattva dominál. A jóga gyakorlása és a szentírások tanulmányozása által tudjuk bölccsé (szattvikussá) tenni."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése