2012. március 10., szombat

A tudás forrásai

Újabb részlet Gregor Maehle Jóga-szútra magyarázataiból:


1.7. szútra: pratjaksánumánágamáh pramánáni


pratyaksa - közvetlen felfogás, érzéki tapasztalat; anumána - következtetés; ágama - tanúságtétel, megnyilvánított tudás; pramánáni - a helyes tudás forrásai.


A helyes felfogás (pramána) a közvetlen megtapasztalásból, következtetésből és a hiteles közlésekből áll.


A helyes felfogás arra a folyamatra vonatkozik, amikor egy bizonyos tárgy megjelenik, és az elme helyesen azonosítja. A felfogás az észlelés, és az azonosítás azt követő folyamata. Az elme azáltal végzi el az azonosítást, hogy a múltban felfogott objektumokat hasonlítja a jelenlegihez. Háromféle módon érhetjük el a helyes felfogást:


Az első és legfontosabb a közvetlen érzékelés (pratjaksa). A közvetlen érzékelés kétféle: az érzékeken keresztüli és az érzékeken túli észlelés. Az érzéki észlelés azt jelenti, hogy közvetlenül érzékelünk egy tárgyat az érzékeinkkel, és helyesen azonosítjuk azt. 


Ez ritkán történik meg, mivel az elme minden érzéki benyomást módosít. Például, amikor a fénysugarak behatolnak a szemünkbe a szemlencsén keresztül, akkor kereszteződnek, és a tárgy fejjel lefelé látszik a retinán. Ebből az okból kifolyólag a kisbabáknak nehezükre esik megfogni a tárgyakat, de a tapintásérzeten keresztül az elmébe jutó információk alapján az elme idővel úgy dönt, hogy megfordítja a szemből érkező képeket. Más szavakkal, a két érzék nem azonos információt nyújt a valóságról, és az elme azt szimulálja, amit a legvalószínűbbnek tart.


Egy másik példa: Azon a helyen, ahol a látóideg a szemhez kapcsolódik, van egy vakfolt a retinán. ha egy fekete foltot tartalmazó fehér papírt mozgatunk a látóterünkben, akkor ez egyértelművé válik: bizonyos helyzetben a fekete folt eltűnik. Ez azért történik, mert az elme nem kap érzékszervi adatokat erről a területről, így a vakfoltot kitölti azzal, amit hisz, hogy ott van. Ebben az esetben a környező terület színével tölti ki, ami fehér. 


Ez megmutatja azt, hogyan működik az elme. Annak megfelelően szimulálja a valóságot, amit a legvalószínűbbnek tart. Az elme szerint az a valószínű, ami a környezetében vagy a múltban összegyűlik. A jógában ezt a tárgyak beszínezésének nevezzük a múlt és a környezet hatására."



Nincsenek megjegyzések: