Természetesen ez mit sem csökkent annak a jelentőségén, hogy amíg a lélek egy férfi vagy női testben van, addig az annak megfelelő pszichológiai szerepeket is gyakorolnia kell, attól függetlenül, hogy a tudata elérte-e már a felszabadult szintet vagy nem. Szóval egy spirituálisan felébredt személy is lehet igazi férfi vagy igazi nő, és ez nem fogja megakadályozni spirituális útja gyakorlásában, sőt, segíteni fogja.
A lényeg abban rejlik, hogy amellett, hogy játsszuk ezeket a szerepeket, ne azonosítsuk megunket túlzottan velük, és ne kezdjünk el ragaszkodni a belőlük származó élvezethez vagy szenvedéshez. A ragaszkodás ellentétpárja a gyűlölet, és hogyha csak anyagi szinten tudunk szeretni valakit, akkor az a szeretet (vagy szerelem) pozesszív, kontrolláló és erőszakos lesz.
A filozófusok azt szokták mondani, hogy az anyagi szeretet nem tudja boldoggá tenni az embert, mert önző, és a két félnek nincs közös fókusza a partnerkapcsolatban. Mindketten a saját személyes boldogságukat helyezik előtérbe a kapcsolatban, és ez időnként konfliktusokat okozhat. Minél inkább lelki lényként tudjuk látni egymást, és minél önzetlenebbül tudunk cselekedni a másik boldogsága érdekében, annál boldogabak leszünk mi magunk.
Egy kapcsolat boldogsága az alkalmazkodási képességben és az empátiában rejlik. Persze amellett mindkét személynek meg kell tudnia tartani az autonómiáját is, mert a természetellenes függőség vagy egymásra utaltság (amit ko-dependenciának szoktak nevezni), szintén leterhelhet egy kapcsolatot. Egy jógi, egy spirituális személy boldogsága nem függ valaki másrtól, mert ő az egész univerzumot szereti, és ezért adni is tud, nem csak arra koncentrál, hogy mit kaphat, mi az, amire szüksége van.
Éppen ezért fontos, hogy egy kapcsolatban a férfi és a nő is gyakorolja a jógát, vagy az önmagvalósítást, és ezen a téren is összhang legyen köztük. Ez sok szempontból elősegítheti egy természetes és boldog kapcsolat kialakulását, sőt, egy őszinte és mély bizalmon alapuló partnerkapcsolat mindkét fél számára nagy segítség lehet önmaguk mélyebb megismerésében és a belső meló elvégzésében.
Bár a jóga hagyománya elsősorban az egyéni önmegvalósítást szorgalmazza, a mai világban nem sok mindenki van, aki képes egyedül végigmenni az úton. De ha esetleg valaki tényleg úgy érzi, hogy nincs hozzá szüksége egy jó társra, az nyugodtan elindulhat. Ha azonban valakinek természetesebb, hogy ketten, kézenfogva lépegetnek önmaguk és a végső boldogság felé, akkor nem árt, ha dolgoznak azon, hogy összhang legyen a spiritualitás, a partnerkapcsolat és az általuk betöltött nemi, archetipikus, energetikai stb. szerepek között.
A jógát lehet egyedül is gyakorolni, csoportban is, de a legizgalmasabb párban gyakorolni. És ez sokkal nehezebb is, mint az egyéni gyakorlás, hiszen az utóbbinál csak arra kell figyelned, hogy önmagad számára jelen légy és összhangban légy önmagaddal, Viszont a páros gyakorlásnál, például az akro-jógában, mindkét félnek kölcsönösen teljes figyelmet kell szentelnie a mésiknak, és így jóga közben is gyakorolhatják az empátiát, az odafigyelést és a szolgálatot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése