A kívülről befelé fordulás egyik kulcsa a múla-bandha, aminek fontosságát nem győzzük eleget hangsúlyozni a jógában, főleg az astangában. De én ma már el sem tudnék képzelni semmilyen ászana-gyakorlást aktív múla-bandha nélkül. Pontosabban a múla-bandha alatt én az uddíjána- és a múla-bandha együttes aktivitását értem, ugyanis a kettő szerintem nem elválasztható egymástól, és nincs is értelme elválasztani. A múla-bandha alatt a gátizom befelé-felfelé szívását szoktuk érteni, az uddíjána-bandha alatt pedig a köldök alatti terület befelé húzását. Ha kilégzés utáni légzésvisszatartással végezzük a teljes uddíjána-bandhát, akkor az egész hasfalat be tudjuk húzni és a rekeszizmot is felfelé húzzuk. Ezzel nagyon erős vákuumot tudunk létrehozni, ami rendkívül erős és kedvező hatású nyomást gyakorol a hasüregben lévő szervekre. A múla-bandha teljes kifejeződései fizika szinten ugyancsak ebben az állapotban a gátterület, valamint a végbélnyílás és a nemi szervek körüli izmok teljes behúzását jelenti. Ez a kismedencei szervekre fog kedvező nyomást gyakorolni, és kiűzi onnan a betegségeket.
A két bandha erőhatásának metszéspontja a nőknél körülbelül a méhre vagy a méhszáj területére tevődik, míg a férfiaknál a prosztata fölé, a húgyhólyag területére vagy amögé esik. Ezt a fitness-nyelvezetben core-nak nevezik, és a két bandha megfeszítésével együtt egy csomó core-izom is aktiválódik, például a psoas, iliacus, piriformis és pectineus. Érdemes néhány félreértést tisztázni a múla-bandhával kapcsolatban, mégpedig azért, mert még ha igaz is, hogy a bandha egy energetikai zár, retesz, mindenképpen érdemes abból kiindulni, hogy a tudatosságunk elsősorban a fizikai szintre korlátozódik, és onnan tudjuk lassan a magasabb szintekre emelni. Nem érdemes túl gyorsan átugrani a szinteken, mert nem biztos, hogy megalapozottak lesznek a haladóbb bandha-gyakorlás irányában túl korán tett lépések.
Ez nem azt jelenti, hogy veszélyes dolog lenne pár év ászana-gyakorlás után belevetni magunkat a bandhák, kriják, múdrák és a kundaliní világába, inkább azt, hogy az ilyen irányú erőfeszítéseink esetleg eredménytelenek maradnak, ha nem kellően megalapozottak, vagy csupán képzelt eredményeket fogunk elérni a valós belső megtapasztalások helyett. Szóval érdemes először az alapokra koncentrálni. Azt mondják például, hogy a gátat, vagyis PC-izmot meg kell tanulni a végbélnyílás és a nemi szerv körüli izmoktól függetlenül irányítani, én azonban azt mondom, hogy kezdetben a legjobb, ha az egész komplexumot egyszerre feszítjük meg, méghozzá minél nagyobb erővel.
Azt is mondják, hogy az aktiválásnak egy idő múlva energetikai folyamattá kell válnia, a hozzárendelt izmok munkájától elkülönítve, Csak mentálisan kell megfeszíteni a bandhát. Nos, én ebbe sem ugranék bele túl hamar, mert ahogy mondtam, szerintem nem lehet átugrani a lépcsőfokokat, illetve nem tanácsos. Én is évekig azt gondoltam, hogy egy kis tompa húzóérzés elég a gátban, de aztán rájöttem, hogy nem megyek vele semmire. Igazából a PC-izmot ugyanúgy meg kell erősíteni, mint az összes többi izmot a testben, gyémántkeménységűre. Vagyis akkora erővel kell szívni a bandhát egész gyakorlás alatt, amekkorával csak tudjuk. Ez eleinte csak egy-két percre vagy egy-két ászana erejéig fog sikerülni, de a cél az, hogy másfél-két óráig töretlenül ki tudjuk tartani a bandhát, teljes erőbedobással. Ha gátizomlázad lesz utána, vagy úgy érzed, hogy meg sem tudod mozdítania PC-izmodat a gyakorlás végén, akkor csináltad jól!
És hogy mindennek a gyakorlásnak mik a hatásai fizikai és mentális szinten, arról majd holnap értekezünk, addig is kellemes gyakorlást mindenkinek! Az astanga gyakorláson kívül is lehet foglalkozni a PC-izom erősítésével, elég, ha rákerestek az interneten a PC-torna vagy Kegel-gyakorlatok kulcsszavakra, máris temérdek infót olvashattok a gátizom erősítésére irányuló gyakorlatokról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése