Persze van, aki csak a részvétel kedvéért száll be a dologba, és jól is teszi! A kihívás mindig hasznos, mert segít növelni a hitünket önmagunkban, és legyőzni a gátlásainkat, félelmeinket. Az idei első feladatnak az egykezes kézenállást választottam, gondoltam nem árt egy erős kezdés, mert már túl sokan szoktak rá a posztolásra :-) persze minden fordulóban az egyszerűbb ászanáknál is akadnak olyanok, akiknek éppen az a kihívás, de annyira felcsigázza a fantáziájukat a dolog, hogy csak megpróbálják. Én mindig is azt mondtam, hogy az adrenalin önmagunkat meghaladó teljesítményre tesz bennünket képessé. Ezt én is szoktam tapasztalni a jógabemutatók közben, és persze van, aki azt veti a szememre, hogy a jóga nem egy cirkuszi mutatvány. Ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy Krishnamacharya mekkora nyomást gyakorolt a tanítványaira, hogy tanulják meg a legnehezebb ászanákat és azokat végezzék a jógabemutatókon.
Szóval a mostani fordulón meglepetésre 19-en küldték be remekbe szabott egykezes kézenállásaikat. És sokan tegnap próbálták meg életükben először, mivel eddig egyszerűen nem hittek benne, hogy meg tudják csinálni. Féltek tőle, és ez megakadályozta őket abban, hogy átadják magukat az ászanának. Minden ászana egy élmény, és minél többször hajtod végre, annál mélyebbre tudsz menni benne. És mindenki a maga módján éli meg az ászana élményét, a félelmeket, gátlásokat, a csodálkozást, az örömérzetet, a felszabadultság érzését, amit az ászana végrehajtása biztosít.
Persze van, aki erre azt mondja, hogy minek kell ilyen nehéz ászanákat gyakorolni, a jóga nem az akrobatikáról szól, hanem az elme hullámainak lecsendesítéséről. Én azonban azt gondolom, hogy az ilyen jellegű kihívások segítenek szembenézni a félelmeinkkel és legyőzni őket. Mert az ember csak addig fél valamitől, amíg ki nem próbálja. Amikor már rutinszerűen megy, akkor semmi félelmetes nincs benne. Tegnap az astanga órán is volt két új jelentkező, és egy csomó ászanára alapból rávágták, hogy nekik az nem megy. Óra végére azonban a számukra is kiderült, hogy mégis megy, és így önmaguk felett aratott győzelmeikkel elégedetten mentek haza.
Az oktatnak nem az a feladata, hogy szétnyomja az embereket, és kierőltessen belőlük olyan dolgokat, amelyekre nem hajlandóak önszántukból. Az a feladata, hogy személyes példájával inspirálja és lelkesítse a gyakorlókat, és felébressze bennük a hitet önmagukban. Van, aki azt mondja, hogy a jóga célja az, hogy megszüntessük az elme hullámzását. De mindaddig, amíg félelem van az elménkben, nem tudunk nyugodtan meditálni. Patandzsali azt mondja, hogy a félelem az ötféle szenvedés egyike, amelyik megakadályozza a megvilágosodás elérését. És ha valaki éppen azáltal képes leküzdeni a félelmét, hogy megcsinál egy olya ászanát, amit eddig nem mert, akkor egy lépéssel ismét közelebb jutott a megvilágosodáshoz.
A versenyben jelenleg Little Yogi vezet, de estig még sok minden történhet! Nézzétek meg az albumot a Facebook-on, és szavazzatok arra, aki szerintetek megérdemli az atmás jógabérletet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése