Újabb részlet Gregor Maehle Jóga-szútra magyarázataiból:
"Vrittajah pancsatajjah klistáklistáh
vrittajah - az elme módosulásai; pancsatajjah - ötféle; klistá - fájdalmas; aklistáh - nem fájdalmas.
Az elme módosulásai ötfélék, vannak fájdalmasak és nem fájdalmasak.
Ezt a szútrát megelőzően Patandzsali meghatározta az elme szabadságénak és rabszolgaságának a fogalmait. Most pedig továbblépünk a "módosulások" (vritti) fogalmának megtárgyalására. Itt fontos elmagyarázni azokat a fő gondolatokat, amelyeket Vjásza lefektetett a kommentárjában, és amelyeknek ismeretét elvárja az olvasóktól.
A Jóga-szútra második fejezetében Patandzsali leírja a szenvedés (klésák) ötféle módját. Ezek a tudatlanság, egoizmus, vágy, ellenszenv és a félelem. Vjásza két fontos megfigyeléssel kezdi a kommentárját. Az első az, hogy ebből az ötféle szenvedésből (klésából) zavart keltő elme-módosulások keletkeznek. Fontos megérteni, hogy nem a békéből, boldogságból és elégedettségből keletkeznek. Második megfigyelése az, hogy a zavart keltő elme-módosulások hozzák létre a tudat alatti benyomásokat (szamszkárákat). Vegyük szemügyre a tudat alatti benyomások fogalmát a jógában!
Ha feldühödünk, ez az érzelem egy benyomást hagy a tudatalattinkon. Amikor legközelebb hasonló helyzetbe kerülünk, az elme összehasonlítja azt a múltban begyűjtött adatokkal, és ebben az esetben a tudatalatti azt az utasítást adja ki, hogy "dühödj fel újra!" Ha megsértettünk valakit annak következtében, hogy a múltkor dühösek lettünk, akkor ott lesz a hajlam, hogy újra megtegyük ezt. A benyomás (mint a fent leírt példában) és az emlék között az a különbség, hogy a benyomáshoz nem tudunk hozzáférni. Minden élmény vagy érzelem hajlamos arra, hogy ismétlődjön, vagy újra megnyilvánuljon, mivel benyomást hagy és hajlamot alakít ki a tudatalattiban. Ez a visszaeső elkövetők nagy problémája.
A jógi számára a tudatalatti benyomások nagyon fontosak, mert azok a benyomások (szamszkárák)határozzák meg a tetteinket a jövőben, amelyeket ma létrehozunk. Ezek a benyomások a vrittiből jönnek létre, de új elme-módosulásokat is létre tudnak hozni. A módosulások további tudatalatti benyomásokat hoznak létre, és ilyen módon forog tovább az elme-módosulások és a tudatalatti benyomások kereke, ahogy Vjásza mondja.
Ebből az okból kifolyólag, a jógi arra törekszik, hogy az elméjét egyhegyűvé (ékágra) vagy felfüggesztetté (niródha) tegye. Az egyhegyű azt jelenti, hogy csak azok a gondolati változások vannak jelen, amelyek elősegítik a jógát; a felfüggesztett pedig azt jelenti, hogy egyáltalán nincsenek jelen elme-módosulások.
A zavart keltő elme-módosulások aszok, amelyek azt eredményezik, hogy helytelenül érzékeljük a valóságot (viparjaja). Ez pedig tudatlanságot (avidjá), egoizmus (aszmitá), és szenvedést (duhkha) eredményez. A zavart nem keltő elme-módosulások azok, amelyek a valóság helyes felfogásához (pramána) vezetnek. Ez diszkriminatív tudáshoz (vivéka khjátéh) és felszabaduláshoz (kaivalja) vezet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése