Samui Harmony

Hétfőn reggel 7-kor indult a repülőgép Koh Samuira, mindössze egy óra tíz perces út. Ehhez viszont hajnali 4-kor kellett indulnom a reptérre, és inkább nem aludtam, nehogy úgy járjak, mint vasárnap reggel, amikor lekéstem a Mysore órát. Mivel egyetlen szál kapucnis felsőmben edzettem még vasárnap este is a gymben, csurom izzadtság és büdös volt, így reménykedtem, hogy egy szál pólóban és rövidnadrágban átvészelem a rövidke repülőutat. 


Azonban már a reptéren realizálnom kellett, hogy itt kimondhatatlanul hideg van, mivel egymástól pár méterre álló, falnyi nagyságú klímák ontották magukból a hideg levegőt. Szóval már a reptéri várakozás altt kockára fagytam, a gépen meg még inkább. Max fél órát hagytak aludni, utána hozták a reggelit. Tanulság: aki fázós, az ne induljon el repülőútra hosszúnadrág, zokni, plucsi és sapka nélkül, akármilyen rövid is, és akármennyire trópusi országban van.


A trópusról jut eszembe, Bangkokban végülis elviselhető volt a hőmérséklet, nem is klímáztunk. Amikor Samuin leszállt a gép, akkor viszont igazi borongós, depressziós monszun idő fogadott, és még hideg is volt! Kb egész nap esett hétfőn, csak délutánra sütött ki egy kicsit. A párás levegőben azonban nem száradnak a ruhák, úgyhogy lassan nincs is száraz cuccom, amit fel tudok venni.


Megérkeztem a Samui Harmony Resortba, itt fogok most kilenc napot tölteni egy tengerparti bungalóban, a hullámok morajlását hallgatva nappal és éjszaka, a harmóniát keresve önmagabna és önmagammal. Érdekes módon ez a hang engem sohasem zavart, inkább megnyugtatja az elmémet. Beköltözés után ledőltem egy pár órára aludni, majd felkerekedtem, hogy felderítsem a környéket. A recepciós elvitt a Jun Muay Thai-ba, ami max 20 perc sétára van a szállástól, és ott egyből bele is botlottam a főnökbe. Nem sokat beszélt angolul, inkább adott egy papírt, hogy reggel fél 8-kor és délután fél 5-kor vannak az edzések, mondom na végre, jövök is a délutánira. Végülis ezért jöttem ki Thaiföldre, hogy edzzek, aztán Bangkokban nem jött össze egy sem. Na jó edzettem, és nem is keveset, de most kezdem el látni, hogy az sem volt hiábavaló, pont megfelelő felkészítés volt ahhoz, hogy itt ne haljak bele a napi két edzésbe.


Megpróbáltam pénzt szerezni az ATM-ből, de ezeken van valami limit, napi tízezer bahtnál többet nem adnak ki. Ennyi azonban elég volt, hogy kifizessem a szállásomat, vegyek pár gyümölcsöt meg vizet a piacon, és béreljek egy biciklit, amivel további felfedezéseket tehetek a környéken (ha lesz még erőm az edzések mellett :-). Gondolkodtam a motoron is, de aztán rájöttem, hogy minek gizduljak, ebbe legalább nem kell gázolaj, azon is spórolok, közben elégetek pár kalóriát.


Hazamentem, a kantinban csináltattam egy zöldséges rizst, hogy azért legyen valami a gyomromban, bár első körben tojásosat hoztak ki, de azt visszaküldtem. Az étkezést még szervezni kell, ha nem akarok csontsoványra fogyni másfél hét alatt. Fél ötre áttekertem Junékhoz, laza 20 perces kör futással kezdődött az edzés. Utána ugrókötél, majd árnyékbox vezényletre. Itt már elkezdtek belenyúlkálni az edzők, beállítani az ütéseket, rúgásokat. Vagy 15-20-an lehettünk, mind külföldiek, 4-5 nő. Azokkal persze sokat foglalkoztak az edzők :-). Utána fel-alá járkálva térdeztünk, alattam mindig nagy izzadságtócsa keletkezett, ha megálltam valahol. 50 fekvőtámasz, majd felülés. A felülés közben odamegy hozzád a Thai bajnok, és teljes erőből elkezd gyomrozni. Az utolsó a legerősebb mindig. Legalább annyira élvezik, mint én az igazítást :-) Na ezek után szerintem nem is fogom tudni, mi az a gyomorgörcs :-).   


Utána kezdődött a zsákolás 4x5 perces menetek ha jól számoltam. A végén mindig 10 fekvőtámasz. Aztán 4 menet a fellógatott gumiabroncsokon, csak box. Megint 10 fekvő. Utána kezdődik az iskolázás, jó hangosan üvöltenek közben a Thaiok, és rúgatják a tízeket a paóba. 4-5 menet iskola után vissza a zsákhoz, 100 térd, 50-50 köríves, 50 egyenes rúgás. Mindezek után jön az erősítés, 3x10 húzódzkodás, ugyanennyi fekvőtámasz, 50 felülés, és én még a végére odabiggyesztettem az 5x20 lábemelésemet is. Alapos meló, az biztos. Utána stretching.


Lassan hazapedáloztam, közben megittam egy kókuszdió levét. Este még nyomtam egy egyes sorozatot kint a teraszon, a tenger felé fordulva, utána tisztálkodás, vacsora, mosás. Még fészbukkoltam az ismerősökkel, aztán alvás, rám fér egy kis pihi. Este nem volt túl meleg, hosszúgatyát húztam, de pólóm nem volt, inkább betakaróztam a jó meleg paplannal, és aludtam. Szúnyogot nem észleltem eddig, pedig van egy leereszthető szúnyogháló az ágy felett. Reméljük, holnapra kisüt a Nap is, és akkor igazi trópusi vakáció-idő lesz. Az edzés szempontjából mindegy, mert így is izzadtam, mint egy ló. Szóval így sikerült az első nap Samuin, lassan kezdem otthon érezni magamat :-).