Utána 15 perc ugrókötél, majd kezdődik az árnyékbox. Reggel kevesen voltunk, ezért mindenkivel foglalkozott valaki. 5 menet zsák után iskola, én egy fiatal Thai sráccal iskoláztam, aki néha jókorát odacsapott, amikor leeresztettem a kezemet. Utána négy menet az autógumin, de ezeket nem írom le minden nap újra, mindig kb ugyanaz az edzés-szisztéma. Elég az hozzá, hogy két óra alatt alaposan kikészítik az embert. Ja és Sam megint ott volt és beleboxolta a gyomromat a gerincoszlopomba felülés közben. Ez emlékezetes fog maradni azt hiszem.
Edzés után haza, kiültem reggelizni a tengerpartra a házam elé. Ananász, banán, kínai körte, magvak, egy proteinszelet. Utána megmártóztam a tengerben, és napoztam egy sort. Sajnos csak a déli időszakban jutok ki napozni, mert reggel-este edzés van, de még szerencsére nem égtem le. A part szép homokos, de a víz kihordja azért a koralldarabokat. Megírtam a tegnapi blogot (jól jön a hat óra időeltolódás) és utána elindultam ebédet nézni magamnak. A vegás hely szerencsére nyitva volt, amit hétfőn zárva találtam.
Egy kedves néni fogadott, kókuszos zöldséglevest, brokkolis párolt zöldséges tofut és rizst választottam a menüből. Azt hiszem, ide fogok szokni, végigeszem az egész menüt egy hét alatt, mert kábé ez az egyetlen vegás hely Lamaiban, nekem pont jó lesz.
Ebéd után némi shopping a Tescoban, majd hazamentem, edzésre készülődni. Fél öttől megint futás, majd a szokásos menetrendben toltuk az edzést. Sam ismét jól hasbaboxolt, aztán egy pár durva menet iskolát is még bekaptam. A combom meg a sípcsontom már tele van lila foltokkal, de szerencsére a bokáim és a térdeim még nem fájnak annyira, hogy ne tudjak edzeni. Futás után le is kentem magamat Thai olajjal, ami nagy hiba volt, mert az izzadt testet iszonytató módon égeti az olaj. Máskor csak futás előtt szabad kenni, száraz testre.
Estére kicsit megfáradtam azért, de úgy döntöttem, nem hagyom ki emiatt a jógát. Nyomtam egy rövidített kettes sorozatot, hogy azért a nyújtás is meglegyen, mert be fognak állni az izmaim a sok edzéstől. Jól is esett a gyakorlás, a végére jóleső fáradtsággal tettem-vettem otthon, kilenc felé le is feküdtem. Az előző éjszakához képest sokkal melegebb lett már, nem is nagyon kellett takarózni. Klíma is van a szobában, de én nem szeretem használni, inkább izzadok. Így végződött az első teljes edzésnapom Lamai-ban, hátra van még bő másfél hét. A képen az öreg Jun mesterrel fotózkodtam le, itt minden edző Charles Bronsonra hasonlít egyébként :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése