"Jóga-szútra
1. fejezet: A szamádhiról
atha jógánusászanam
atha - most pedig; jóga - a jógával kapcsolatos; anusászanam - teljes instrukciók.
Most pedig következzenek a jógával kapcsolatos teljes (hiteles) instrukciók.
Az atha szó, amit itt úgy fordítunk, hogy "most pedig", egy hiteles traktátum kezdetét jelzi. A Brahma-szútra például az "atható brahma-dzsigjásza" szútrával kezdődik, ami azt jelenti, hogy "most pedig tudakozódjuk a tudatról". Patandzsali nyelvtani értekezése a Mahábhásja, az "atha sabdánusászanam" aforizmával kezdődik, ami azt jelenti, hogy "most pedig tudakozódjuk a hangról". Az atha szó használata tehát arra utal, hogy a szerző nem valaki másnak a megértésre hagyatkozik, hanem elsajátította a témát, ahogyan a szöveg tartalmazni fogja. Más szavakkal, a szerző abban a pozícióban van, hogy megtegyen egy ilyen kijelentést. Ezt az a tény is tükrözi, hogy a jógik összes későbbi nemzedéke elfogadta Patandzsali hitelességét.
Utána meg kell határozni a jóga kifejezést. Panini szerint a jóga kifejezést két gyökből lehet származtatni, a judzsir jógé és a judzsir szamádhau gyökökből. Ha a judzsir jógé gyökből származtatjuk, akkor azt jelenti, hogy "összekapcsolódás" vagy "egyesülés". A Bhagavad-gítá is elfogdaja ezt a jelentést. A Gítá azt tanítja, hogy egy mély valóság van, ami minden jelenség mögött rejlik, és ez a Legfelsőbb Lény. Ebben az esetben a jóga azt jelenti, hogy összekapcsolódunk vagy beleolvadunk ebbe a mélyen fekvő valóságba. Minden szentírás vagy meditációs rendszer, amely egy igazságot feltételez az összes különböző megjelenési formájában, és ezért a jógát összekapcsolódásként értemezi, nondualisztikus, vagyis monisztikus irányzat.
A második gyök, amiből a jóga kifejezést származtathatjuk, a judzsir szamádhau, ami a következő jelentést adja neki: "kontempláció" vagy "elmerülés". Ezt a jelentést követi a Jóga-szútra. A Jóga-szútra alapvető koncepciója az, hogy két különálló valóság van, a természet (prakriti) és a tudat (purusa). Itt a jóga azt a kontemplációt jelenti, ami képessé tesz minket arra, hogy különbséget tegyünk a kettő között. Azokat a szentírásokat és meditációs rendszereket, amelyek két alapvető kategória között tesznek különbséget, és ezárt a jóga jelentésének a kontemplációt tekintik, dualisztikus rendszereknek nevezzük. Ezt később részletesen is áttekintjük.
Lábjegyzet: Pánini a klasszikus szanszkrit nyelvtan vezető autoritása. Astádhjájí nevű művében kétezer szógyököt sorolt fel, és ezek közül, a a guna és vriddhi szabályai alapján igéket, főneveket, különböző végződéseket és hasonlókat hozhatunk létre. A nyugati tudósok szerint Kr.e. 500 körül élhetett; az indiai hagyomány szerint azonban több, mint hatezer éve élt. Patandzsali írt egy kommentárt Pánini Astádhjájíjához, amit Mahábhásjának (Nagy Kommentárnak) neveznek. Indiában általában úgy értelmezik, hogy Patandzsali, a jóga mestere és Patandzsali, a nyelvtan-tudós egy és ugyanaz a személy, bár egyes nyugati tudósok kétségbe vonják ezt. Ebben a szövegben tiszteletteljesen követjük a tradicionális indiai nézetet. Ennek a tradíciónak a szellemében kell megérteni a jógát."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése