Rájöttem, hogy a legtöbb ember nem spirázza túl a dolgot annyira, hogy most akkor holtodilan-holtomiglan, mert ugye mi a garancia? Ha szimpatikus valaki, bevállalják, mert ugye az ember társas lény, aztán addig tart, amgí mindketten úgy gondolják. Persze vannak tartósabb esetek, nekem például a kulturális különbségek azért nem tűnnek annyira jó alapnak egy tartós kapcsolathoz. Dehát azzal főzünk, ami van, és azt esszük, amit főznek nekünk, ezt megtanultam itt a Thaioktól. Persze mindig lehet azt mondani, hogy nem, de ha boldog akarsz lenni, akkor annak kell örülni, ami van. Ami nics, azt meg el kell felejteni.
Na visszakanyarodok az edzéshez. Ma négyen edzettünk reggel, öt edzővel, megmelóztattak rendesen. Sam ma nem volt reggel, így felülésnél nem is kaptam gyomrost. A többi meg elviselhető, lassan ezt a gyomrozást is megszokom azért. Legalább sparring közben jobban bírom majd a tolórúgásokat.
Edzés után irány haza, reggelire papaya, banán, magó. Most már naponta négyszer eszem, plusz az esti protein, nehogy elfogyjak. Mondjuk nem sokat, meg könnyűeket, de kell azért egy kis kalória meg fehérje. Reggeli után kifeküdtem a napra, itt még napozás közben is izzad az ember, mintha szaunában lenne. Az edzséről nem is beszélve. Vagy kétszer bementem úszni a tengerbe, szép csendes volt, egész jól lehet benne úszkálni. Na persze nem tolom úgy, mint Bangkokban a medencében, örülök hogy pihenhetek két edzés között.
Ebéd ismét a Maminál, a szokásos thai zöldségleves, saláta, zöldbab mungócsírával és tofuval, lila Thai rizs. Fincsiiii! Mivel egy ideig eltart, míg mindezt lefőzi, közben blogolok.
Délután még egy kis idő edzés előtt, utána megint kör futás, ugrókötél, és pörög a verkli. Thai bajnoknak most már nem "handsome guy" vagyok, hanem egyenesen "sexy man", amit a fülembe próbált üvölteni, miközben hallgattam a zenét futás alatt. Még a pólómat is le akarta rángatni :-) Sam kárörvendő vigyorral az arcán készíti a vörös MMA-s kesztyűt, azzal szokta a gyomrokat műteni :-) Engem kétszer is leKO-z, kifordulok oldalra nyöszörögni. Mindegy, 1 perc alatt elmúlik a görcs és újra kapok levegőt, mehet tovább az edzés. Ma volt három kör sparring a kis Thai edzőmmel, csak box. Hát jó nagy pofonokat kaptam, mondjuk az én hibám volt, minek eresztem le a kezem. A saját kárán tanul az ember. A végén erősítésnek 40 húzódzkodást kért Jun, és mindennap növelni akarja... Ez az ember nem ismeri a túledzettség fogalmát úgy látszik, vagy csak simán nem érdekli.
Este hazavergődök a befejező 100 felülés és nyújtás után, nincs kedvem jógázniiii! Hallgatok egy kis zenét aztán csak kimegyek a teraszra, letolom a 2. sorozat második felét, most ilyen egy órás, 1.15-ös rövidített gyakorlásokra futja, ami jólesik, mert nem árt nyújtani a sok püfölés után, de ugyanakkor meg holtfáradt vagyok, nem tudok megfelelően koncentrálni a légzésre. Nem baj, majd otthon visszaáll az egyensúly a jóga meg a thaibox között, itt most ezt kell megtapasztalni.
A happiness témájára visszatérve még egyszer, arra jöttem rá, hogy tényleg az attitűdünktől, a hozzállásunktól függ minden. A legkellemesebb külső körülmények között is képesek vagyunk iszonyú mentális szenvedést okozni önmagunknak, és a mostoha körülmények között is megtalálhatjuk a boldogságot, ha igazából pozitívak vagyunk. Szóval ez nem a karmától függ, hanem az elmeállapotunktól. Ezért foglalkozik a jóga olyan sokat a mentális funkciók irányításával. Ha boldog akarsz lenni, akkor gyakorold! örülj az életed minden egyes pillanatának, legyél elégedett, értékeld azt, amit a sors eléd tesz! Úgysem lesz más! És ha néha keserű a lecke, akkor az megerősít, és még jobban fogod tudni értékelni a kedvező dolgokat.
De az örömöt mindig a most-ban, a jelenben kell észrevenni, és értékelni. És ha össze tudjuk kötni ezeket a pillanatokat, akkor folyamatos örömérzés fogja áthatni az életünket, és ezt fogjuk sugározni másokra is. Egy olyan ember mellett senki sem érzi jól magát, aki keserűséget és csalódottságot sugároz. Akinek a boldogsága viszont belülről fakad, azt mindenki vonzónak találja. Ha hagyjuk, hogy az elménk túl sokat merengjen a múlton és aggódjon a jövő miatt, akkor sohasem leszünk jelen az adott pillanatban, és elszalasztjuk annak szépségét. Aki mindig csak vár a boldogságra, tervezi, sóvárog utána, vagy mérgelődik, hogy miért nem jön, az ne is számítson sok örömre az életében. Na jó megyek is, várnak a kalandok! Ezt a szép virágot pedig a bungalóm mellett pillantottam meg, majdnem észrevétlenül elmentem a szépsége mellett! A szép és a jó dolgok mind ott vannk körülöttünk, csak észre kell venni őket! Ha nem vesszük észre, az a mi hibánk, nem másoké.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése