Tisztázzuk, az egyik tábor (amelybe Pattabhi Jois és a fia, Manju is tartozik, ugyanis direkt megkérdeztem ezt tőle is a héten) szerint mindig először a jobb lábat tesszük be, és rá a balt. Ez alól csak néhány specifikus kivétel van az egyes pózoknál a tradíció szerint. Például a kettes sorozatban a dvipada-sírsászanánál először a bal lábat kell a tarkó mögé varázsolni, és rá a jobbat, ami ugye azt jelenti, hogy megfordul a lábak keresztezésének sorrendje, bár itt igazából csak a lábszárakat keresztezzük. Ugyanez a helyzet az egyesben a szuptakúrmászanánál. A hármas sorozatban a paripúrna-matszjéndrászanánál tulajdonképpen szintén lótuszba tesszük a lábunkat, és úgy csavarjuk ki a gerincet. De ilyenkor már megcseréljük a lábaink sorrendjét, amikor jobbra, illetve balra csavarodunk.
Hasonló a helyzet a negyedik sorozatban a pársva-kukkutászanánál, ahol a megszokott láb-keresztezéssel csak a jobb oldalra tudod kiengedni a lábaidat. Ahhoz, hogy a bal oldalra kiengedd, meg kell őket cserélni. Tehát nem teljesen testidegen dolog a ballábas lótusz, de a tradíció szerint csak ezekben a specifikus helyzetekben használjuk. Az általános ászanákban és meditáció közben a jobblábas lótuszt kell használni. Én ennek az álláspontnak a híve vagyok, de nem csinálok belőle dogmát. Ha valakinek sokkal nehezebb így végeznie a lótuszt, mint amúgy, akkor megengedhető, addig, amíg a csípője megfelelően ki nem lazul.
A másik tábor, nevezzük őket szimmetria-mániásoknak, azt mondja, hogy állandóan cserélgetni kell a lótuszt, mert mindent tökéletesen azonosan kell végrehajtani mindkét oldalra, különben nem kerülnek szinkronba az agyféltekéink. Ebbe a táborba tartozik Nancy Gilgoff, David Williams és egyébként Kamal Singh is, és ne feledkezzünk meg BKS Iyengarról sem, aki szintén ezt írja a könyvében. Én nem érzem úgy, hogy bármi bajom esne attól, hogy csak a jobblábas lótusz gyakorlom. Arról sem vagyok meggyőzve, hogy ha valaki cserélgeti, azzal megszakít valamilyen energiakört, vagy valami belső szervi baja lesz tőle. Lehet, hogy vannak erre példák, de nem hiszem, hogy kétséget kizáróan lehetne bizonyítani. Acharya Kumara Swami, rishikesh-i jógatanárom azt mondta, hogy ez a lótusz-póz az Úr Siva póza, és ha megnézzük, valóban, minden képen úgy ábrázolják, hogy a jobb lába van felül a lótuszban. Sóval ez a póz valamiféle pusztító minőséget hordozhat magában, míg a másik verzió nyilván építőbb jellegű, talán ezért szorgalmazzák azt, hogy aki nem Siva, az végezze a jobblábas lótuszt a bal helyett. Én egyelőre maradok ennél a verziónál, nekem bevált.
2 megjegyzés:
Jó ez a bejegyzés. Csak egy apróság: Nancy Gilgoff nem gondolja úgy, hogy lehet váltogatni. Pár éve, a prágai workshop-ján azt mondta, hogy egyedül Buddha volt az, aki először a bal lábát pakolta, aztán a jobbat: de neki ez is elnézhető. A többi földi halandó viszont jól teszi, ha jobb lábbal kezd: így nem borul meg valami energetikai áramlás a testben. (Ehhez nem értek). A volt pasija, David William viszont tényleg a szimmetria híve. Nancy még mesélt saját hawai-i régi tanítványairól, akik bal lábbal kezdték, és most májbetegségekkel küzdenek.
2010. október 3-án a Padmászana és változatai c. blogbejegyzésedben idézted a Hatha-Jóga pradipikából, hogy:
"A padmászanánál (lótuszülés) mindig a jobb lábat helyezzük be előbb, és rá keresztbe a balt. Ennél a póznál nem kell felcserélt lábakkal is gyakorolni, mert az a belső szervek (például a máj) funkciózavarához vezethet."
Nem tudom hogy mennyire lehet igaz ez..
Én szoktam felcserélve gyakorolni, amikor elzsibbadok egy idő után, ill. azért hogy az egyensúly meg legyen mindkét oldalon.
De általában leggyakrabban a jobb lábat a bal combra teszem, és felül van a bal lábam lótuszba -nekem ez az ami kényelmesebb, és ezt szeretem.
Viszont ha a jobb lábam van felül, akkor a jobb térdem nincs teljesen a földön, és nem olyan tökéletes az ülés, ami kényelmetlen nekem kicsit emiatt, nem is tudok igy sokáig ülni, mert kellemetlen érzés tölt el engem hosszabb idő elteltével..
Jobban szeretem ha a bal lábam van fölül, igy nyugodtabban is tudok hosszabb ideig lótuszba lenni, ezt érzem megfelelőnek.
Azt olvastam valahol hogy mivel jobb oldalunk az „aktívabb”, a lótuszban alulra helyezve jobb lábunkat, s felülre a balt igy „nyugalmi” állapotba kerülünk- ez talán igaz lehet, talán nem..
Én személy szerint nem hiszem hogy komolyabb problémát jelentene az hogy ki melyik (jobb- vagy ballábas) lótuszülést gyakorolja, lényeg az hogy megfelelő, kényelmes testhelyzet legyen számunkra, és nyugalmi állapot legyen bennünk.
Szerintem oly mindegy, mert lehet igy is ugy is, kinek hogy jobb, ki hogy érzi ezt megfelelőnek :)
Megjegyzés küldése