Az elfogadás művészete

A Thai masszázsról olvasok egy könyvet éppen, és rájöttem (persze nem volt nagy meglepetés), hogy sok hasonlóság van a jógaoktatás, az igazítások és a thai masszázs között. Főleg, ami a szellemiségét, az attitűdöt és a módszertant illeti. Ma például a Metta meditációról olvastam. Ez egy páli nyelvű szó, ami azt jelenti, hogy "szerető kedvesség" (vagy kegyessség?). Egy buddhista lelki gyakorlatról van szó, amelynek segítségével az együttérző és előítéletektől mentes hozzáállást lehet fejleszteni. Azt hiszem, ez nem csak a thai masszőrök számára fontos, hanem a jógaoktatók is nagy hasznát veszik, de még az is, aki csak gyakorol, és nem oktat. Bár azt hiszem, hogy néhány év gyakorlás után mindannyian valamilyen értelemben oktatóvá is válunk, ha mással nem, legalább azáltal, hogy másoknak is lelkendezünk a jóga pozitív hatásairól, vagy elcsábítjuk őket órára.


Nos, akkor egy pár szót arról, hogyan is kell végezni ezt a Metta meditációt. A legfontosabb az első lépés, mégpedig az, hogy a feltétel nélküli szeretetet és elfogadást önmagunkkal kell kezdeni. Mert csak akkor tudjuk elkezdeni a feltétel nélküli szeretet kiterjesztését másokra, ha teljes mértékben el tudjuk fogadni azt, ami vagy aki vagyunk, mindenféle ítélet nélkül. A következő szanszkrit mantrát lehet használni ehhez a meditációhoz: 


Óm szarvé bhavantu szukhinah
Szarvé szantu nirámajáh
Szarvé bhadráni pasjantu
Má kascsid duhkha-bhág bhavét
Óm sánti sánti sánti


"Legyen minden élőlény boldog, legyen mindenki mentes a betegségtől, legyen mindenki jóléttel megáldva, és legyen mindenki mentes a szenvedéstől. ÓM, béke, béke, béke."


Keressünk egy csendes, kényelmes helyet, ahol le tudunk ülni és koncentrálni tudunk 5-15 percig. Kezdjük azzal, hogy önmagunkra koncentrálunk, azon, hogy mit szeretünk önmagunkban és mit nem, vagy mi az, amit nehezen tudunk elfogadni önmagunkkal kapcsolatban. A fenti mantrát ismételgethetjük, miközben önmagunkra koncentrálunk, és a szívcsakrában megjelenő érzeteket tudatosítjuk. Képzeljük el önmagunkat a legjobb barátunk szerepében! Ha most előttünk állna, akkor mit kívánna nekünk? Mit mondana nekünk, annak érdekében, hogy jobban tudjuk szeretni önmagunkat? Fogadjuk el ezt az ajándékot a barátunktól nyitott szívvel. Ha már belejöttünk a gyakorlásba, akkor nem csak a rokonok, barátok, kollégák felé tudjuk kifejleszteni a jóakaratot, hanem minden és mindenki felé a környezetünkben, és végeredményben az egész teremtés felé. 


A jóga útja mindig a középút, a két szélsőség közötti egyensúly megteremtésének az útja. A fenti meditációban is ki kell egyensúlyoznunk a két szélsőséget. Az egyik az, amikor túl kemények vagyunk önmagunkkal szemben, túl nagy elvárásokat támasztunk, ami vagy frusztrációba torkollik, amikor nem tudunk megfelelni neki, vagy képmutatásba, amikor egy idealizált képet alkotunk önmagunkról, anélkül, hogy valóban tennénk az ideális jellem eléréséért, vagy pedig külsőleg úgy viselkedünk, hogy másokban jobb benyomást tudjunk kelteni, mint amilyenek valójában vagyunk. 


A másik szélsőség a totális és passzív elfogadás, amikor tisztában vagyunk gyengeségeinkkel, jellemhibáinkkal, de nem vagyunk hajlandóak erőfeszítést tenni arra, hogy változtassunk rajtuk, vagy pedig másokat hibáztatunk azért, amilyenek lettünk, és mások felelősségének tekintjük ennek az elviselését. Amikor érzelmileg zsarolunk másokat, és elvárjuk tőlük, hogy tolerálják a jellemhibáinkat, az nem a szerető elfogadás útja, hanem az érzelmi erőszak útja. 


Önmagunk elfogadásában a cél az lenne, hogy józanul és reálisan, akár másokkal is megbeszélve megértsük önmagunkat, a gyengeségeinkkel és az erősségeinkkel együtt, és azt kiindulópontként elfogadva kezdjünk el dolgozni a jellemünk tökéletesítésén. A fenntartás nélküli szeretet fogalma azt jelenti, hogy elfogadunk másokat, anélkül, hogy elítélnénk őket a hibáik miatt, de ez nem jelenti azt, hogy egyetértünk a hibáikkal, vagy hogy cserébe elvárjuk azt, hogy mások is tolerálják a mi negatív tulajdonságainkat. 


A jógi független személy, a boldogsága nem függ másoktól, és ugyanakkor tiszteletben tartja mások szabad akaratát, senkit nem kényszerít rá semmire, még arra sem, amiről úgy gondolja, hogy az illető hasznára válna. A szeretetteljes elfogadás sok ember szívét megnyitja a változásra, és sokkal többet tudunk másoknak segíteni akkor, ha fel tudjuk ébreszteni a bizalmat a szívükben. 


A bizalom nem csak azon alapul, hogy a másik fél nem érzi fenyegetve magát, hanem biztonságban érzi magát mellettünk, de abból is, hogy meg van győződve róla, hogy nem akarunk ártani neki, kihasználni őt vagy ráerőszakolni valamit. A bizalom alapja az őszinteség, a másik szabad akaratának tiszteletben tartása, és a megbízhatóság. Vagyis mindig hűnek kell maradni a vállalásainkhoz, különben csalódást okozunk a másiknak, és elveszíti a bizalmát bennünk. A feltétel nélküli szeretet jele az, hogy mekkora áldozatot vagyunk hajlandóak vállalni a másikért, az ő java érdekében. Ezeket az aspektusokat minden kapcsolatunkban megvizsgálhatjuk meditáció közben, de a legfontosabb, hogy az önmagunkhoz fűződő kapcsolatot tisztázzuk, mert annak alapján fogunk mindenki máshoz is viszonyulni.