A fogyiblog utolsó része következik (egyelőre), remélhetőleg az eddigi bejegyzések segítenek mindenkinek, aki szeretné elérni az ideális testsúlyát. Az "űberátverések" kategóriába azok a fogyasztó módszerek tartoznak, amelyeket a legkényelmesebb emberek választanak. Lehetőleg ne kelljen uralkodni a nyelvünk felett, edzeni se kelljen, és az eredmény legyen azonnali és tartós. Nyilván mindezt nem kevés pénzért bocsátják rendelkezésünkre a fogyasztó szakemberek. Hirtelen három módszer jutott az eszembe, bár nem kizárt, hogy vannak még egzotikusabb zsírmentesítési módozatok is.
Az első a gyomorgyűrű. Egyszer egy talkshow-ban szerepeltem, ahol a mellettem meghívott vendégek közül az egyik egy pránaevő hölgy volt (nyilván nem sok túlsúllyal), a másik pedig egy szintén strammnak tűnő férfi, aki elárulta, hogy gyűrűt szereltek fel a gyomrára műtéti úton, ami ugye lehetetlenné teszi, hogy egyszerre túl sokat egyen. Öt-hat falat étel után úgy érzi, hogy jóllakott, és még ha a teste kívánná is a táplálékot, vagy az elméje az ízeket, a gyomra fizikailag nem fogad be több táplálékot, a többit valószínűleg ki is hányja.
Ennek a módszernek a fentieken kívül az a hátránya, hogy ha például az illető fiatalember elkezd sportolni, és eléget napi egy-kétezer plusz kalóriát, akkor óránként neki kell ülnie enni, mivel eleve képtelen lenne annyi energiát és tápanyagot bevinni az összeszűkített gyomrába, mint amennyit kellene. Szóval marad a henyélés és a sóvárgás a finom falatok után, illetve mások nézése, amint jóízűen esznek, néha akár többet is a kelleténél. Hát eléggé depresszív életforma lehet, annyi biztos! Gondolom az ilyen betegek pár év éhezés után levetetik a gyomorgyűrűt, és mondani sem kell, a legtöbbször vissza is híznak. A nyelv kontrollálása alól sajnos nincs kibúvó!
Következő numera - ez már a plasztikai sebészek kenyérkeresete - a zsírleszívás. Mivel a nem kívánt zsírpárnák a bőr alatt rejtőznek, mi sem egyszerűbb - üssünk lyukat a bőrbe, és szippantsuk ki a rózsazsínes faggyút á la Harcosok Klubja (ha valaki nem látta a filmet, akkor az volt a lényeg, hogy a főszereplő a leszívott emberi zsírból főzött szappant, és azt adta el jó pénzért). Azonnali eredmény - szinte fájdalom nélkül. Csak egy probléma van, főleg, ha sok zsírt távolítanak el. A bőr megereszkedik, és az elfogadható összhatás érdekében azt is nyesegetni és varrogatni kell. Mondani sem kell, hogy mivel elmaradt az életmód-váltás, néhány év alatt újra felkúsznak a zsírpárnák, ismételt melót adva a plasztikai sebésznek, a páciens pedig újabb hegekkel gazdagodik, viszont a pénztárcája egyre karcsúbb lesz menet közben. Azt hallottam, hogy Hong Kongban az a legújabb divat, hogy igény esetén férfias szilikon mellizmokat és bordás hasat is beépítenek a plasztikai sebészek, mint a "300" filmben.
Nem meglepő, hogy a figyelem mostanában a műtét nélküli zsírbontó folyamatok felé fordult. Van itt minden: elektromágneses rázatás, infravörös, ultrahangos meg egyéb zsírdarabolás, sőt, a legújabb a fagyasztás. Igaz, hogy sok háj esetén nem javasolják, illetve 3-6 hónap, mire a megfagyasztott zsír felszívódik, és a beavatkozás után pár hétig kék-zöld az érintett terület, de azért biztos, hogy erre is fognak vevőket találni.
Ha már bűvészkedni akarunk, akkor legfeljebb az akupunktúrás kezelést javasolnám, de mint az összes többi csodamódszer esetében, itt sem várhatunk eredményt önmagában csak a szúrkálástól. Nem árt az étrendünkre is odafigyelni, minél többet mozogni, és adalékképpen még néhány fogyasztó kapszulát is kipróbálhatunk, de lehetőleg minél természetesebb összetevőkből állókat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése