Legújabb őrületem: a pulzusmérő :-). Miután Zoli, az egyik tanítványom lemérte az Ashtanga és Iron órákat, én is kedvet kaptam a kísérletezéshez. Persze most sokan felhördülnek, hogy "A jóga célja nem a zsírégetés!", de én erre azt válaszolnám, hogy közelítsük meg a dologot a másik végéről! Tudjuk azt, hogy van egy csomó pulzusmérős bolond, akik minden edzésen a mellkasuk köré szíjazott jeladóval jelennek meg, hogy tisztában legyenek az edzésük hatékonyságával. Általában futás, kerékpározás vagy valamilyen kardio-edzés során szokták használni a pulzusmérőket, amelyek nem csak a szív-frekvenciát, hanem az elhasznált kalóriák mennyiségét is kiszámítják.
Nos, ugyanezek az emberek általában azt gondolják, hogy nem érdemes a jógára pazarolni az időt, mert ez a tevékenység minimális terheléssel jár, és legfeljebb egy kicsit lenyújt. Az alábbi adatok talán az ő számukra is inspirációként fognak hatni, hogy kipróbálják az Astangát, vagy esetleg helyettesítsék is vele a fárasztó futógépezést és steppadon ugrálást. Előtte azonban még egy gondolat erejéig időzzünk a hétfői napomnál.
Megjött a jóidő, de szerencsére ez továbbra sem szegte kedvét a hardcore jóga-fanatikoknak, hogy az Atma Center 36 fokos mikroklímáját élvezzék. Én azonban a napot is imádom, bár a bőröm nem viseli olyan jól. Rám is szóltak, hogy milyen fehér vagyok, úgyhogy úgy döntöttem, hogy hétfőn kipróbálok egy kis szabadtéri gyakorlást, hadd szívjon közben a nap egy kicsit. Az Atma Pesthez egészen közel találtam egy kietlen stéget a Duna-parton, ahol egy szerelmespár andalgott éppen, illetve a stéghez vezető lépcsőkön egy molett, meglett korú, ámde citromsárga bikiniben pompázó és csokibarna bőrű díva napzott kb. 50 kilós ölebe társaságában.
Miután átverekedtem magamat a kutyuson és bocsánatot kértem az ifjú pártól, leterítettem a matracomat a stégen, és nekifogtam a napüdvözleteknek. A párocska kisvártatva kereket oldott, gondolom megzavartam a romantikájukat :-). Hiába, a jóga mindenek felett, vagy ahogy Pattabhi mondta, "Practice and all is coming!" Szóval immáron áthelyezkedhettem a stég mértani közepére, ami némileg csökkentette a ringatózást, és így akár kézenállásba is fel mertem lendülgetni.
Egész jól ment a gyakorlás, attól eltekintve, hogy csak jó 25 fok volt, és a lágyan simogató szellő minden izzadságot felszárított rólam, szóval hiányzott a megszokott Atma szauna feeling. Valamit valamiért! A vinyászák közben szemembe ötlöttek a vízen tovasikló szemétkupacok és Hell-es dobozok, és azon gondolkodtam, hogy mennyire végérvényesen sikerült az embernek tönkretennie a környezetét. A városi indiánnak már csak ez jut: szmoggal teli levegő (bár szerencsére az autók zaja nemigen szűrődött le a partra, de gondolom a levegő ólom, kén, stb. tartalma azért jóval az egészséges fölött volt), szennyezett víz (otthon már nem is iszunk csapvizet, csak az Alpokból származó forrásvizet), brutális UV-terhelés (gyerekkorunkban nem kellett csillió faktoros naptejeket használni, mégsem égtünk le egész nap a napon), egyre kevesebb zöld terület (a Szigeten még volt néhány fa, de lehet, hogy unokáink sem fogják látni), és az ember próbáljon egészséges lenni.
Amúgy kellemes volt a kis gyakorlás, lehet, hogy máskor is megejtem. Én nem vagyok finnyás a környezetre, úgyhogy egyelőre nem fogok még gázálarcban közlekedni Budapesten. pedig már sok bringás szűrőmaszkban kerekezik. Kedden végre sikerült egy pár normális mérési adatot összehoznom az Iphone-os kütyümmel. De azért szögezzük le, hogy ezek az adatok is csak tájékoztató jellegűek, mert minden kütyü és szoftver máshogyan számol. Annyi haszna van talán, hogy össze tudjuk vetni a különböző edzések, mozgásformák által adott terheléseket, tehát akit érdekel, azt arra bátorítom, hogy végezze el a saját méréseit. Én is fogok majd mérni még mindenféle edzéseket és jógaórákat.
Nos, először egy erőteljesebb kardióval kezdtem, nekieredtem görkorizni a budai rakparton. Többek között kíváncsi voltam a maximális pulzusomra is, ami eddig 185 bpm-re jött ki. Tegyük hozzá, hogy 40 éves vagyok, 172 magas és 66 kiló, nyugalmi pulzusom 66. Egy óra hét perces görkorizás alatt az átlag pulzusom 143 bpm volt, ami egy jó erős állóképességi (anaerob) zóna, és néha a Red Zone-ba is átcsúsztam. 1164 kalóriát égettem el, és az átlag sebességem 17 km körül volt. A max sebesség majdnem elérte az 50-et.
Utána megérkeztem az Atma Pest-be, és elkezdődött a Hot Ashtanga óra Pannival. Itt két óra alatt 1408 kalória égett el, a max pulzus 146 volt, az átlag 107. Tehát javarészt a "warmup" tartományban voltam, és kb 20-30%-ot a zsírégető tartományban. Gondolom, hogy ha valakinek kevésbé jó az állóképessége, az több időt fog a zsírégető tartományban tölteni. Minden esetre én elégedett voltam az eredményekkel, és még lemérek majd egy-két dolgot viszonyításképpen a jövőben. Szóval úgy érzem, hogy az astanga, főleg, ha Hot, akkor azért alaposan elősegíti a zsírégetést, és az állóképességet is javítja, amellett, hogy az ember relaxált állaptoban tud maradni a mély udddzsájí légzés által.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése