A meggazdagodás jógája

A meggazdagodás, a siker-tréningek, a Titok, az Erő, a vonzás törvénye manapság legalább olyan népszerű témák, mint a fogyókúra. Mielőtt jobban belemélyednénk a dologba, érdemes egy párhuzamot is vnni a kettő között: az, aki túlsúly-gondokkal küszködik, az valószínűleg nem nélkülöz, inkább nem tudja helyesen használni a rendelkezésére álló forrásokat. Ugyanez igaz a pénzügyekre – a legtöbb ember nem nélkülöz, nem él a létminimum alatt. Viszont a média állandóan a hollywoodi celebek sztáréletével tömi a fejünket, és ezért mi is azt gondoljuk, hogy akkor vagyunk menők, ha ugyanúgy szórjuk a pénzt, mint ők.


Azt szokták mondani, hogy a pénz nem boldogít, de jó, ha van. Én ezt úgy fogalmaznám át, hogy a pénz csak akkor boldogít, ha megtanuljuk helyesen használni, mint energiát. Ha elpazaroljuk, akkor mindig úgy fogjuk érezni, hogy nincs belőle elég, ugyanakkor az elköltése nem fog boldogságot okozni. Valóban, a jóga tanítása inkább arról szól, hogy legyünk elégedettek azzal, ami van (szantósa), ami a karmánk szerint jut nekünk. Az elégedettség valójában egy mentális attitűd, és a tényleges lelki tudással rendelkező ember mindenben és mindenkiben képes felfedezni az értéket.


Na de kanyarodjunk vissza egy pillanatra azokhoz, akik a Dale Carnegie- és Napoleon Hill-féle sikertréningek fő közönségét alkotják. Az ilyen embereknek két fő jellemzője van: az egyik az, hogy azt gondolják, a pénzszerzés csak készségtől függ, és megtanulható, vagyis nem hisznek a karma törvényébe. Amit elképzelek magamnak, azt bevonzom, és az univerzum majd teljesíti a kívánságomat, csak ismerni kell a Titkot. Meggyőzően hangzik, nem?


A másik jellemzőjük pedig pontosan az, ami miatt a legtöbbjük sohasem fog meggazdagodni: vagyis túlzottan lusták hozzá, hogy megtegyék a megfelelő erőfeszítést a céljaik megvalósításához. A motivációjuk csupán arra elég, hogy álmodozzanak a kövér bankszámláról, kacsalábon forgó vityillóról és a garázsban parkoló sportkocsikról.


Egy bizonyos értelemben véve igazat mondanak a motivációs trénerek, hiszen valóban mindent elérhetünk, ha elegendő motivációval rendelkezünk, és elegendő erőfeszítést teszünk bele. Ámde nem mindenki van felkészülve arra, hogy meghozza azt az áldozatot, amire szükség lehet egy bizonyos cél elérése érdekében, illetve legyőzze mindazokat az akadályokat, amelyeket a karmája esetleg elé gördíthet.


Még egy dolog, ami sok emberből hiányzik, az a türelem. Hiszen a Hatha-jóga Pradípiká is azt mondja, hogy a lelkesedés, türelem és a bizalommal teli törekvés által érhetünk el sikert a jógában. Szóval lehet, hogy a céljaid megvalósításához tíz évnyi erőfeszítésre lesz szükség, lehet, hogy egy életre, de az is lehet, hogy több életre. Pattabhi Jois-nak negyven évnyi nélkülözésbe tellett, mire nemzetközileg ismert jógaoktató lett belőle. Készen állsz-e te is ennyi időt belefektetni?


Ezzel a pár gondolattal vezetném be a gyakorlati részt, amely holnap következik, és amelyből kiderül, hogyan javíthatunk az anyagi helyzetünkön, és hogyan tudjuk magunkat tönkretenni.